A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

BODÓ Sándor: Két miskolci vagyonleltár 1762-ből

KÉT MISKOLCI VAGYONLELTÁR 1762-BÖL 283 JEGYZETEK [1] A népi építkezés vonatkozásában Barabás Jenő hívta fel a levéltári források nagy jelentőségére a figyelmet. Barabás Jenő: Népi építkezés Hódmezővásárhelyen a XVIII. században. Etnographia LXV (1954) 466. [2] Szendrey János: Miskolc város története és egyetemes helyirata. I—

V. Miskolc, 1886—1911.; A legfontosabb irodalmi vonatkozásokra lásd: Bodgál Ferenc: Borsod megye néprajzi irodalma. Bp., 1958. [3] Molnár Ambrus: Egy parasztgazda élete és gazdálkodása a Bihar megyei Sápon (1890—1896). Agrártörténeti Szemle IX (1967) 1—2. szám .117—172. [4] Zelenka Pál: Emléklapok a miskolci ág. hitv. evangélikus anyaegyház évszázados életkönyvéből. Miskolc, 1883. 11—12. [5] Vö. Pepik Márton vagyonleltárának 67. és 72. tételével. [6] Miskolci Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Gyűjteménye (a továbbiakban: HOM. HGY.) Ltsz.: 53. 4593. 1. [7] Miskolci Állami Levéltár (továbbiakban MÁL.) Spec. XXI. Fasc. VI. No. 72/12. 1761. 110. lap. [8] MÁL. Spec. XXI. Fasc. VI. No. 72/17. 1756. [9] MÁL. Spec. XXI. Fasc. X. No. 105/1. 1744. [10] MÁL. Spec. XXI. Fasc. VI. No. 72/15. 1753/54. [11] MÁL. Spec. XXI. Fasc. VI. No. 72/3 és 72/5. [12] HOM. HGY. Ltsz,: 53. 4593. 1. [13] Bár a testvérségre konkrét utalás sehol sincsen, de az a tény. hogy az 1750-es évek második felében csak két Pepik van a városban, s mindkettő evangélikus vallású, valószínűvé teszi a testvéri viszonyt. Vö.: Városi conscriptiók. MÁL. Spec. XXI. Fasc. VI. No. 72/3, 5, 15, 17 stb. és Spec. XXI. Fasc. XI. No. 108. [14] HOM. HGY. Ltsz.: 53. 4593. 1. 1755-ből. [15] Uo. [16] MÁL. Spec. XXI. Fasc. VI. No. 72/12. 1761. 100. lap. [17] MÁL. Spec. XXI. Fasc. VI. No. 72/35. 1764. [18] Még II. József türelmi rendelete előtti időben mozgunk, amikor a miskolci evangélikus vallásúaknak nem volt egyházuk, s így anyakönyvük sem. Egy részük az arnóti anyaegyházhoz csatlakozott, a többség azonban a miskolci református, ill. kisebb részben a katolikus egyházi szervezetbe olvadt, (Zelenka i. m. 2.)Az arnóli evangélikus és miskolci katolikus egyházi anyakönyvekben nem leltük fel Pepik Márton adatait, a református egyházi anyakönyvek pedig a számunkra szükséges évekből elvesztek. [19] MÁL. Spec. XXI. Fasc. VI. No. 72/34. 1765. [20| MÁL. Spec. XXI. Fasc. XI. No. 108. 1766. [21] MÁL. Spec. XXI. Fasc. VI. No. 72/34, stb.; Spec. XXI. Fasc. XI. No. 108, stb.; Raktári szám: 59. 81. lap, stb. [22] Leveles Erzsébet: A 800 éves Miskolc 1000-től 1878-ig. In: Halmay—Leszih: Miskolc. Bp., 1929. 78, 86. [23] MÁL. Spec. XXI. Fasc. V. No. 71/1, 2, 3, 4, 12, 13, 20, 22, 25, 28, 30, 31/2, 34/4, 38, 54, 55, 56, 58.; és Spec. XXI. Fasc. VI. No. 72/3, 5, 12, 15, 17. [24] Vö. Kassay István vagyonleltárának bekezdésével. [25] MÁL. Spec. XXI. Fasc. VI. No. 72/41. 1759. [26] MÁL. Spec. XXI. Fasc. VI. No. 72/12. 1761. [27] Bodgál Ferenc: Parasztház és melléképületek felbecsülése Miskolcon 1788-ből. Néprajzi Közlemények II (1957) 1—2. szám 316—318. [28j A 18. századi hódmezővásárhelyi testamentumok szintén ilyen megosztásban veszik számba a házban található textíliákat. Tárkány Szűcs Ernő: Vásárhelyi testamentumok. Bp., 1961. 196. [29] Tárkány Szűcs i. m.