A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

HUSZTI Sándor: A Természetrajzi Füzetek első kötete és Herman Ottó

20 HUSZTY SÁNDOR ota leveleznek, de barátok igazán sohasem lettek. Az invenció nem fért össze a szorgalommal. ,,A dolgozatot köszönöm, a múltkorinak honorárium maradékát (3 frt előfizetés levonása után) küldeni fogom, mihelyt rá kerül a sor. A kabóczáért dehogy haragszom; nem döbbentem én meg azon, mert ha itt-ott bedobok egy magyar nevet, nem octroyálok, hanem lökést akarok alkalmazni tudja már hova. Megengedi — ugye — hogy levelét egy megfelelő alkalommai kivonatosan közölhessem. Épen nyélbe ütögetem ezt az ügyet s Gyulaival már értekeztem is, ő is velünk tart. Minap Hazslinszky [63] egy nagy dolgozatot küldött, czime: Magyarhon nyákpöfei (!) A kulcsban egész mondatokat képtelen voltam megérteni. Ez kérem nem mehet tovább. Önt csak arra kérem, igyekezzék minél több rövid közléssel felkeresni, kivált új fajokkal, mert gondoskodnunk kell, hogy a füzet valóságos forrás legyen s nélkülözhetetlenné váljék a külföldön is. Ha 5—6 évig vihetem a dolgot, s Önök néhányan, kik belátó emberek s megbízható munkások támogatnak, akkor reménylem, hogy az ügy meg lesz szolgálva mindenképpen" [64]. Amint ígérte, úgy is tett. „Reménylem, hogy a II. füzet pontosan fog megjelenni. Én az első czikkben rágyújtottam a műnyelv kérdésére. Gyulai ismeri a czikket és helyesli. Nem dorongolok még, jónak látom a gyöngéd fojtogatást megkísérelni" [65]. Agitál, biztat, segít a tudományos munkára. „Pungur [66] barátunk ösztönzésemre elkészítette a Gryllus szárny erezetének reductióját illetőleg egyeztetését a Hagen féle schemával s a magyar szöveget franczia fordításban is adja. Igen lekötelez, ha a két szöveg revisióját, főkép a francziáét elvállalja, mely utóbbira én nem vagyok elégséges. Nagyon szeretném, hogy a dolgot kiadhatnám, már azért is, hogy ennek a jó emberünknek egy megfelelő helyet keríthessek valamely tanodánál, különben — mint nekem felesége írja — elkallódik, mi kár lenne. Fogjuk közre a valóban jó ügyet. Legyen olyan szíves, kérem, s tudósítson mentől hamarább, küldhetem-e a Pungur értekezését, mert soká késni nem lehet, minthogy a táblákat igen jókor kell munkába adnom" [67]. Nagyon sürgős lehetett a dolgozat megfésülgetése, mert két napra rá megint ír Horváth Gézának. ,,Ha csak valahogy is engedi ideje, kérem végezze Pungurral a dolgot, hogy a táblát munkába adhassam, mert azon leszek, hogy a Illdik füzet pontosan júl. lién megjelenjék" [68]. így indult az a szakfolyóirat, mely még néhány évig Herman Ottó, majd később Horváth Géza szerkesztésében a magyar természettudomány egyik jelentős ágának tekintélyt szerzett az országban, de a külföldön is. Huszty Sándor