A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)
IZSÉPI Edit: Diósgyőr mint végvár a vasvári békekötés utáni korszakban
DIÓSGYŐR MINT VÉGVÁR A VASVARI BÉKEKÖTÉS UTÁNI KORSZAKBAN Diósgyőr vára a középkorban nem hadászati célokat szolgált, hanem királyi, majd királynéi lakhely. Mohács után az idegen uralkodók már nem törődtek a várral, s zálogos bérlők kezére adták az egész uradalmat. A Drugethek, Nyáriak és Hallerek is ritkán látogattak el ide. Pedig jelentősége most nőtt volna meg igazán, hiszen a négy saroktornyos várpalota eddig az ország szívében állott, .most viszont határmenti erősséggé, végvárrá lett, Eger török kézre jutása után vált fontossá, egyik láncszeme volt a felsőmagyarországi védővonalnak. A vár történetében nem találunk országra szóló, hosszú ostromokat. Védőinek életéről alig maradt fenn néhány, levéltárak mélyén megbúvó feljegyzés. Ezekből a szürke adatokból kibontakozik a végváriak helyzetének teljes létbizonytalansága, s érthetővé lesz, miért vált a „vitézlő rend" a kuruc mozgalmak előkészítőjévé és bázisává [1]. Az egri törökök minduntalan a Sajó völgyében portyáztak. A várból kisebb csoportokban kijáró katonákat kímélet nélkül levágták; rabságba vitték a jobbágyokat, mesterembereket, asszonyokat, gyerekeket; elhajtották állataikat, sokszor az egész diósgyőri csordát [2]. Még 1596-ban feldúlták Miskolc és Diósgyőr városát [3]. Majd a vicekapitányt vágták le, sőt 1643-ban Haller Sámuel főkapitány esett el a törökkel való harcban [4]. Most lett volna nagy szükség a középkori, elavult vár korszerűsítésére a haditechnika új vívmányai szerint, azonban váltakozó urai még málladozó külső és belső falait lyukas tetőzetét sem javíttatták, árkaikat nem mélyítették, úgy hogy a régi fényes királyi várpalota egyre inkább pusztulni kezdett. Csupán egyetlen rondellával erősítették meg az északkeleti toronynál a XVI. század elején. A végvár kijavítását, a török által lerontott palánk megújítását több országgyűlés is törvénybe iktatta, Borsod vármegye pedig két-három évenként elrendelte, hogy a falvak küldjenek Diósgyőrbe néhány szekér fát, sövénykarót s a : javításokhoz ingyenmunkára jobbágyokat [5]. De, mint az egyre megismételt rendeletekből s a katonák panaszaiból kitűnik, a feldúlt és teljesen elszegényedett falvak népe nem igen teljesítette a parancsot. ,.,;: 1662-ben a szepesi kamara végre felmérette az egész erősséget. Podmár János fundálómester kimutatta, hogy az egész vár csupa romlás, egy szál zsindely sincs rajta. A külső várkapunál álló két torony roskadozik, s a kaput alig lehet bezárni. Két bástya, melyben ágyúk vannak, alig javítható. A nagy palota egész a pincéig romokban hever. A kápolnát fegyvertárnak használják. Két külső bástyatoronyban laknak ugyan német katonák, de ezek fala is pusztul. A németek töb-
