A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

DÉTSCHY Mihály: Egy ismeretlen magyar vár – Szádvár

EGY ISMERETLEN MAGYAR VÁR — SZÁDVAR 147 tárnak hitelezett 26 000 és a Rüber-örökösöknek visszatérített 24 000 forint öszszegért [40]. Az adománylevél részletesebb feltételeket tartalmaz, mint Rüberé. Az uralkodó továbbra is 60 főnyi német gyalogságot tarthat a várban, beleértve a kapitányt, papot, tüzérparancsnokot, két pattantyúst és egy ácsot. Dersffy köteles a császári biztosokat a legénység, az élelmezés, az épületek és a hadi felszerelés szemléjére bebocsátani. Az uralkodó szükség szerint növelheti vagy csökkentheti az őrség létszámát. A várkapu bezárása után a kulcsokat Dersffy, távollétében a német kapitány kezébe kell átadni, ők intézkednek a kapu bezáratásáról és kinyittatásáról, és ők adják meg a katonai jelszót. Dersffy tartozik a német katonáknak élelmet és zsoldot adni, ezt a költséget a vár visszaváltásakor megtérítik. Köteles a várat tűzvész és árulás veszélyétől megóvni, épségben, jó karban és kellően felszerelten tartani, a ciszternákat, vízvezető csatornákat és a felvonó gépezetet karba helyeztetni. Az ostrom során szétlőtt, 11 öl hosszúságú falszakaszt pedig tartozik helyreállíttatni, s ennek költségeit a viszszaváltáskor megtérítik neki. Az új zálogbirtokost csak 1597-ben iktatják be a vár birtokába [41]. 1601-ben Dersffy Ferenc, akinek egyetlen leánygyermeke volt, Orsolya, miután időközben Sáros várát is zálogba vette, bátyjával, Miklóssal megegyezett birtokaik kölcsönös öröklésében. Ennek alapján 1602-ben Miklóst Katalin lányával szintén beiktatják a két vár birtokába [42]. Ekkor azonban már újabb igénylő is jelentkezik: 1600-ban Csáky István erdélyi főkapitány szolgálatai, köztük Mihály vajda leverése és a császári hadak erdélyi hadjárataihoz nyújtott pénzbeli támogatása fejében Basta György generálistól, Erdély kormányzójától Sáros és Szád vár zálogba adását kéri, aki megígéri, hogy közbenjár érdekében Rudolfnál. Az adományozásra hosszas alkudozások után kerül sor, mert Basta újabb szolgálatokat kíván Csákytól, így Fogaras visszaadását, Lippa és Jenő kiszolgáltatását, Báthory Zsigmond fejedelem távozásának kieszközlését, továbbá újabb kölcsönöket Erdélyt leigázó hadjárataihoz [43]. 1603-ban Csáky a Dersffyeknek is visszatéríti a zálogösszeg' egy részét, a végleges adománylevelet azonban csak 1604-ben kapja meg. Ez csupán néhány pontban tér el a Dersffy ekétől. így az uralkodó csak 32 gyalogost tart a várban, és kiköti, hogy Csáky vallási téren semmit sem változtathat, a katolikusokon kívül más „szektát" nem tűrhet meg a várban, és ezek prédikátorait sem bocsáthatja be [44]. Miután Csáky a két vár teljes zálogösszegét nem tudja előteremteni, Szádvárt 40 000 forint fejében hetesi Pethe László kamarai tanácsosnak zálogosítja el, és ez nyomban birtokába is veszi a várat [45]. 1604 októberében azonban Bocskay hajdúi jelennek meg a vár alatt, mire a 60 főnyi német őrség kereket old [46], Az addig szolgaian császárhű Csáky, aki mindenben támogatta Bastát, ekkor Bocskayhoz pártol, és Kassán kieszközli tőle, hogy Pethével szemben fennálló tartozását semmisnek nyilvánítsa, és ő birtokába vehesse a várat [47]. Az ezzel kapcsolatos hitlevél aláírása után mindjárt Szádvárba siet, összeíratja a vár leltárát és birtokai urbáriumát, majd részletes instrukciót ad udvarbírájának és porkolábjának [48]. Csáky még ugyanebben az évben, 1605-ben meghal, és Szádvár özvegye, Wesselényi Anna gyámsága mellett két fiára marad [49]. 1906-ban Bocskay is meghal, és most Pethe László visszaköveteli a várat [50]. Csákyné egyik híve jelenti: „Pethe Lazlo Itth zellyel Jar, Hol 10*