A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

VALTER Ilona: Egyházashelyek és templomok a középkori Bodrogközben

126 VALTER ILONA JEGYZETEK [1] Ziehy okmánytár IX. 515. [2] Gerevich T.: Magyarország románkori emlékei. Bp. 1938. 25. [3] Molnár Vera: A karcsai templom. 1965. (kézirat) 2. [4] Molnár Vera: i. m. 5. [5] Molnár Vera: i. m. 6—7. [6] Molnár Vera által felállított építési periodizáció nem tűnik teljes mértékben elfogadhatónak. A hajó mai falai mellett talált alapozási gödrök, melyek közvetlenül a mai hajófal mellett vannak, nem bizonyítják egy XII. század eleji templom meglétét. A templom most folyó helyreállítási munkáinak befejezése után remélhető a templom építéstörténetének részletes feldolgozása. Addig nem vagyunk hivatottak arra, hogy az ásatási dokumentáció ismerete nélkül a kérdést eldöntsük. [7] Fejér: Codex diplomatikus... Bp. 1823—35. VII. 5. 127. [81 Fejér im. IV. 1. 104—114. [9] V. Mencl: Stredoveká architektúra na Silovensku. Praha — Presov. 1937. 323. [10] Presovi (Eperjesi) Műemléki Hivatal jegyzéke. 816. [11] Zichy okmt. IX. 124—125. [12] Mályusz Elemér: Zsigmondkori okmt. Bp. 1956. I. 833. [13] Gróf Sztáray Család okmt. Bp. 1887—89. II. 277—278. [14] Mencl: im. 348—49. [15] Mencl: im. 349. [16] Presovi (Eperjesi) Műemléki Hivatal jegyzéke. 1030. [17] Anjoukori okmt. Bp. 1884. II. 396. [18] Anjoukori okmt. VII. 16. Zichy II. 637—645. [19] Oszvald Ferenc: Adatok a magyarországi premontreiek Árpád-kori történetéhez. Művtört. Ért. 1957. 245. [20] Fejér: VII. 5. 204—213; III. 1. 155. [21] Oszvald F.: im. 245. [22] Oszvald F.: 232. [23] Oszvald F.: im. 246. [24] Anjoukori okmt. II. 452—454. [25] Presovi (eperjesi) Műemléki Hivatal jegyzéke 534. [26] Soós Elemér: Adatok a leleszi prépostság történetéhez. Adalékok Zemplén vármegye történetéhez (AZT) 1898. 119. [27] Presovi (eperjesi) Műemléki Hivatal jegyzéke 534. [28] Soós E.: im. 119. [29] Soós E.: im. 119. [30] OMF. Tervtár 5327. [31] Soós E.: im. 119. [32] Mencl.: im. 348. [33] Ez a kiváltságlevél 1272-es átiratban maradt fenn, mely az eredeti, 1201-es szöveget közli, ahol „hospites de Pótok, apud Ecclesiam S. Nicolai" szerepel. Az 1272-es átirat „cives et hospites nostri de villa Olaszi, prope Pótok" alatt az olaszi vendégnépek értendők, így az említett Szt. Miklós templom csakis az olaszi r. k. templom lehet. — Fejér. V. 1. [34] Entz Géza: Nyugati karzatok románkori építészetünkben. Művtört. Ért. 1959. 134—135. [35] Entz G.: im. 134. [36] Entz G.: im. 137—138. [37] Fejér: V. 3. 132. [38] Géresi K.: A nagykárolyi Károlyi gróf Károlyi család oklevelei. Bp. 1882. 1. 352—353. [39] Kubinyi A.: Budafelhévíz topográfiája és gazdálkodási fejlődése. Tanulmányok Budapest múltjából 16. 1965. 89. [40] Zichy okmt. IX. 125. [41] Karácsonyi J.: Magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Bp. 1900—1904. I. 159.