A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

VALTER Ilona: Egyházashelyek és templomok a középkori Bodrogközben

124 VALTER ILONA nevű dűlőnév a mai napig fenntartotta kis Gérestől (Velky Hores) északra. 1864ben sok szép faragott követ és téglát vittek innen el a kisgéresiek [65]. 1498-ban az egri püspöki helynök helyettese több egri egyházmegyei plébánost megint kiközösítés terhe alatti intéssel, köztük az Agárdi és a Bácskai plébánost [66]. Néhány adat még a pápai tizedjegyzékben szereplő templomokra: ! 423-ban Véke a szentesi plébániához tartozott. 1578-ban Wékey Ferenc lefoglalta a templomot a reformátusok számára. 1750-ben ismét visszakerül a katolikusokhoz [67]. 1420-ban a kaponyai Kaponyások egy hatalmaskodásánál a Szent Miklós templomot említik Kaponya községben. A helyi hagyomány szerint a régi templom alapját a Deli homokdomb földje rejti [68]. A reformáció idején a terület középkori katolikus templomainak nagy részét elfoglalták az új hit követői. 1629—45-ben Miskolczi Csulyak István zempléni református esperes egyházlátogatási jegyzőkönyveiből fennmaradt néhány adat az általa végiglátogatott templomok akkori állapotáról. Az 1629-es évből a következő templomokról találunk feljegyzéseket [69]: Kenézlő: „Az templomnak egy részecskéje zsindelyezetlen és palatlan." Zalkod: „Az templom három helyen csepeg." Karcsa: „Az templom szép faragott kövekből építettett, igen szép kívül, de belül nincsen padlása." Szentes: „Az templom a torony mellett igen meghasadott. A cínterem romladozott." Boly: „A templom fél részében zsindelyekkel van borítva, a másik fele tele van hasadással." Relmec: „Az templomot újonnan héjazták harmadévi." Tárkány: „A templomon pléh nincsen. ... Zárja nincsen." Agárd: „Az templomnak padlása nincsen, zárja is nincsen." Nagyrozvágy: „Az templom héj ázat jának némely részét aratáskor az szél felszakasztotta." 1632., 1639. és 1645-ben a következő templomokat vizsgálta meg a Bodrogközben Miskolczi Csulyak István [70]: Borsi: „Az templom csorog és épen meg kellene zsindelyezni." Karcsa: „Az templom héjazatja hitvány, meg kellene újítani." Szentes: „Az templom mennykő ütése miatt az toronyhoz közei meghasadott..." Karcsa: „Az templomot meg akarják zsindelyezni, immár a zsindelyt megvötték." : Olaszi: „Az faragott kőből csinált templomnak és toronynak kövei közül sok meglódult." Ez a mai katolikus templomra vonatkozik. Az ellenreformátió idején a reformátusok által elfoglalt templomokat próbálták visszaszerezni a katolikusok. 1700-ban Telekesy István egri püspök a prímás kérésére összeíratja, hogy Zemplén megyében mennyi templom van a katolikusok és mennyi a reformátusok kezén. A jegyzék feltünteti, hogy a templom kőből vagy fából épült e. Mivel a nagy templomátépítési korszak csak az 1700-as évek elején és közepén kezdődik, ezért a jegyzékben feltüntetett kőből épült