A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

VALTER Ilona: Egyházashelyek és templomok a középkori Bodrogközben

VALTER HX)NA rok erősen megrongálták vagy teljesen elpusztították. A ma meglevő épület legkorábbi része XIV. század eleji. A falu fölött, egy dombon magasodik épülettömege (10. sz. kép). A XIV—

XV. században az épületet fokozatosan kibővítették és 1533-ban megerősítették. Ekkor erős falak és egy széles árok kerítette a konvent épületeit. Az árokba a közeli Ticze patak vize volt vezetve. A megerősített kolostort 1588-ban átépítették és 1634—39-ben kibővítették a bejárati kapu fölötti nagy toronnyal (11. sz. kép) [25]. 1733—1764 között gróf weisenburgi Kunicz prépost építteti a második emeletet, és a belsőket barokkizálják [26]. 1896-ban a konventet renoválták és 1951-ben iskolává alakították [27]. — Kétemeletes, három traktusos épületéhez a déli oldalon csatlakozik a gótikus, XIV. századi templom. A négyszögletes központi udvar körüli épület az északi és a nyugati oldalon saroktornyokkal van ellátva 1533-ból és az északi főbejárat fölött barokk toronnyal 1623—39-ből (lásd 11. sz. kép). A keleti oldalon az épületet támpillérek támasztják, amelyek a XIV. század első feléből származó gótikus kolostorkápolna apsisát is tagolják. A kolostorkápolna a templomhoz csatlakozik. Közvetlenül a templom mellett egy gótikus sekrestye van, melyből csigalépcsőn lehet feljutni az ugyancsak gótikus felső szintre. Ez volt valamikor a kolostor kincstárszobája [28]. A sekrestye mellett van a kolostorkápolna, melynek falán feltáratlan gótikus falfestmények vannak, a XIV. század első feléből. A freskókat Szegedy Pál prépost (1588—1597) meszeitette be [29]. A kápolna belsejét és az egész kolostor alaprajzát mutatja Sztehlo Ottó rajza, aki a kápolna átalakításához készített tervet 1902-b'en [30] (12. sz. kép). A kolostortemplom 1355—1366 között épült, III. Péter prépost alatt [31]. A XVII—XVIII. században belsőleg átalakították. Egyhajós, sokszögű szentéllyel. Külsejét támpillérek tagolják. Nyugati oldala előtt áll a magas, barokkizált torony. • Falusi templomaink között a Bodrogközben románkori eredetű még a bolyi (Bol') r. k. templom, mely a XIII. sz. második felében épült. A mai templom hajójának és a négyszögű szentélyének falai románkoriak (13. sz. kép). 1826-ban klasszicista stílusban megújították és újra boltozták. A Bodrog jobb partján, Borsi (Borsa) községben van egy kis félköríves (helyesebben patkóíves) szentélyű románkori templom (4. sz. rajz). A helység első említése 1067-ből származik, „terra Borsa" alakban, majd 1221-ben is említik [32]. A templom alapjaiban XII. századi, egyszerű szerkezetű, ablakait ás ajtaját a XVI. században átalakították (14. sz. kép). Románkori eredetű az ugyancsak a Bodrog jobb partján, Sárospataktól délre fekvő Bodrogolaszi község r. k. temploma is. Egyszerű alaprajzú, nyugati homlokzata előtt toronnyal, félköríves kis szentéllyel. Faragott kövekből épült, déli oldalán egy elfalazott kőkeretes kapuja van (15. sz. kép). A XVIII. században átalakították. A templom azonos az 1201-ben, az olaszi vendégnépek kiváltságlevelében „ecclesiam S. Nicolai"-nak nevezett templommal [33]. A karcsai, a bodrogszentesi (Plesány), és a bodrogszerdahelyi (Streda nad Bodrogom) templomok faragványai művészi szinten állnak, azt mutatják, hogy kvalitásos kőfaragók dolgozhattak ott. Mindhárom templomnál figyelemre méltó, hogy a nyugati oldalon kegyúri karzatot találunk. A XI. századi Magyarországon a fő erő a központi hatalom, s a király támogatásával épülnek egyre-másra a székesegyházak, s keletkeznek a királyi alapítású monostorok. A XII. században a királyi monostorok mellé kezdenek felnyo-