A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)

BALASSA Iván: Herman Ottó gyűjtőútjai nyomában

18 BALASSA IVÁN Szemle VII. (1933), 392—408 +5 tábla. Itt többek között a következőket írja: „Sárrétudvariban foglalkoznak még kevés háznál gyékényszövéssel. Itt ez a háziipar nagyon kései másodvirágzását élte. Hosszú évtizedek után kb. 25 évvel ezelőtt kezdték újra elővenni a szövőt, ahol még meg volt, de azóta sokan megint eltették s csak a pók szövöget rajta". L. még Szűcs Sándor, A régi Sárrét világa 108—110. [14] „A puha rövid derekú hatigyíkínyt szőni nem lehet, kosárkötésre se való." Szűcs Sándor, i. m. 398. Ügy látszik azonban, hogy ekhó készítésére mégis fel lehetett használni. [15] A Herman Ottó által lerajzolt szövőszék alakja elsősorban megegyezik azzal, amit a Bodrogközről (vö. Gönyey Sándor, Gyékényszövés Bodrogközön. NÉ. XXI. (1929), 111) vagy Tápéról (vö. Horváth Júlia, A tápéi gyékényszövés. NÉ XXXI. (1939), 208—214) ismerünk. Ezeknél fejlettebb formát mutat be Szűcs Sándor i. m. Biharraagyba jómból. — Zuboly „a szövőszék hengere". Gömör m. MTSz, Bodrogköz. Gönyey Sándor i. m. 111. [16] Selyeming, sodring elnevezéseket 1. Szűcs Sándor i. m. 403. [17] „ritkás, gyér". Sárrét Békés m. MTSz. [18] „jég alatti üresség" Békés m. MTSz. [19] A szó és jelentése a Tiszántúl legnagyobb részén ismeretes. Vö. MTSz, 1. még bővebben NÉ. IX. (1908), 182.; X. (1909), 74.; XXIV. (1932), 106.; XXVII. (1935), 18.; XXXII. (1940), 123 stb. Eredetét tekintve a szót a szláv iskra valamelyik változatához lehet kapcsolni. Vö. Kniezsa István, A magyar nyelv szláv jövevényszavai. I. Bp. 1955. [20] „a kemencének sárból tapasztott ajtaja", az Alföldön nagy területen ismert szó. MTSz. [21] Ezzel a jelentéssel a szó ismeretes Tiszántúl több pontján. MTSz. [22] „A csüves a pásztorok, főleg juhászoknál évszázadok óta divatos felső ruhadarab, mely napjainkban Püspökladányban, Kábán és Hajdúszoboszlón régi családoknál, mint a régi múltnak kései emléke vonta meg magát" Ecsedi István, A hortobágyi pásztorviselet. NÉ. XV. (1914), 32. L. még Herman Ottó, A magyar pásztorok nyelvkincse 397., Kiskunhalasról idézi. [23] Így használják a Nagykunságban is. MTSz. Eredetére nézve 1. MTSz. [24] „valaminek rosszul esik" jelentéssel Debrecenben MTSz. [25] „beszélgetve tölti az időt" jelentéssel általánosan ismert a Nagykunságban és Hajdúságban. MTSz. „Bihar-Udvari — szárazmalom alatt, pásztorenyhelyeken beszélgetve időt tölteni". Herman Ottó i. m. 206. [26] Balogh István, Herman Ottó levelei Zoltai Lajoshoz. Ethnographia LXVII. (1956), 132. — A kérdésről 1. még Csermák Géza, A néprajztudós Herman Ottó. Ethnographia LXVI. (1955), 487—500.