A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)
K. VÉGH Katalin: Avarkori leletek a miskolci múzeumban
70 K. VÉGH KATALIN JEGYZETEK [1] Csallány D., Archáologische Denkmáler der Awarenzeit in Mitteleuropa.. (Bp., 1956) 32, 169, 349/a, 656, 657, 657/a, 676/a, 714, 775, 810, 944, 951, 997 T 1002. számú lelőhelyadat. [2] K. Végh K., A sajószentpéteri avarkori leletek. MHOMK. 6 (1964). 15—23. [3] K. Végh K., A nyékládházi avar temető. MHOM Évk. V. (1965) 177—211. [4] Az ásatásról térkép, sírrajzok nincsenek, mindössze két fénykép (2. és 3. kép) maradt meg. A sírok leírását a leletek első beleltározását tartalmazó (az újra-leltározás 1953-ban történt) régi leltárkönyv bejegyzéseiből ismerjük. Az onnan szó szerint átvett részeket szövegünkben idézőjellel jelöljük. [5] A 13. sír mellékleteit a leltárkönyv a 12. lósír mellett fekvő 13., majd 19. sír leírásánál sorolja fel. A fennmaradt fényképen (2. kép) látható sírszám (19) azonosítja a 13. sírt a 19. sírral. Megemlítjük még, hogy a 12. sír lószerszámdíszeinek előkerülési helyéről nem maradt fenn pontos feljegyzés, a lókoponyára azonban — nyilván kiállítási célból — pitykéket erősítettek: a zabla fölött, a ló száján 4 db, homlokán köralakban 7 db látható. A lókoponya ma is ebben az állapotában van. [6] Csallány D., Arch. Denkmáler. 179, 775. sz. A továbbiakban feltárt 24., 25.,. 26. és 27. sír őskori volt. [7] MHOM adattára, Halmaj. Megay G. jelentése. [8] MHOM adattára, Mezőnyárád. Megay G. feljegyzése. [9] Csallány D., Arch. Denkmáler. 163, 657. sz.; Kalmár J. említést tesz egy nyílhegyről, amely azóta elveszett: AÉ. 1944—45, 291. [10] Csallány D., Arch. Denkmáler. 166, 676. sz. [11] MHOM adattára, Nyékládháza. K. Végh K. jelentése. [12] K. Végh K., A sajószentpéteri avarkori leletek. MHOMK. 6 (1964). [13] A sírok leírása a régi leltárkönyvben található. Csallány D., Arch. Denkmáler.. 185., 810. sz. [14] Ezeket a leleteket Gyurkó Gyula találta, elmondása szerint a bolygatott avar sírok területén. [15] A dombtetőn, a szőlő között, a felszínen látható cserepekből ítélve, kora vaskori telep volt. Néhány koravaskori cserepet az ásatás során, a felső ásónyomban mi is találtunk. [16] MHOM adattára, Tárd. Megay G. jelentése. [17] MHOM adattára, Tárd. Kazacsayné Gnandt P. jelentése. [18] Csallány D., Arch. Denkmáler. 81., 32. sz., 122. 349/a. sz. [19] A leletek a Magyar Nemzeti Múzeumban vannak. Rég. Füz. 13 (1960) 74. [20] Csallány D., Arch. Denkmáler. 207., 997. sz. [21] U. o. 208., 1002. sz. [22] U. o. 201., 944. sz. [23] Kovrig L, Das awarenzeitliche Gráberfeld von Alattyan. Arch. Hung. XL„ (1963) 131. [24] U. o. 133. [25] Kovrig I., Arch. Ért. 82 (1955) 30. [26] Ezt a kengyelt Kovrig I. valószínű tévesen a 8. sír mellékleteként említi, U. o. 30. [27] K. Végh K., MHOMK 6 (1964) 20. II. t. 14—16. [28] Kovrig L, Das awarenzeitliche Gráberfeld ... 227. [29] Bóna I., Arch. Ért. 84. (1957) 164. [30] Erdélyi I., Rég. Füz. II. 1 (1958) XXVIII. t. 10. [31] Korek J., Dolg. XIX. (1943) XIX. t. 7. [32] Cs. Sós Á., Rég. Füz. II. 3 (1958) I. t. 5. [33] K. Végh K., MHOM Évk. V. (1965) 203, V. t. 2—3. [34] K. Végh K., MHOMK. 6 (1964) 21, III. t. 14. [35] K. Végh K., MHOM Évk. V. (1965) 199, I. t. 13—15. [36] Horváth T., Arch. Hung. XIX. (1935) XXX. t. 14—16. [37] Kovrig L, i. m. 158. . v
