A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)

K. VÉGH Katalin: Avarkori leletek a miskolci múzeumban

AVARKORI LELETEK A MISKOLCI MÜZEUMBAN 65 nek új öntőmintát készítettek. A pozitív forma elkészítésénél azonban ragasz­kodtak ugyanahhoz az ábrázoláshoz [76]. E szíj végekhez hasonló veretek az avarkorból Nővé Zámkyn és Dvory rtad Zitavoun kerültek még elő [77]. A Nővé Zámkyn talált három állatküz­delmes jelenetet ábrázoló nagyszíjvég [78] a veret formájában, az állatküz­delmi jelenet azonos ábrázolásában és a hátoldal indadíszítésében megegye­zik a fent tárgyalt leleteinkkel. Legszembetűnőbb különbség az, hogy az inda­díszes oldal szíjbefogó része díszítetlen, s ugyanitt a másik oldalon levő fekvő állatot igen sematikusan ábrázolták. Az állatküzdelmi jelenet kivitele­zésében, az állatalakok rajzának pontosságában is eltérést mutatnak a szíj­végeinktől. Mindez azt bizonyítja, hogy a Nővé Zámky-i veretek is másik öntőmintából származnak. E három szíjvég Z. Cilinska szerint annyira hason­lít egymásra, hogy nemcsak egy műhelyben készültek, hanem egy öntőmin­tájuk is volt. Analógiájuk a Dvory nad 2itavou-i temetőből ismeretes, amely a Nővé Zámky-i temetőtől 10 km-re fekszik. Z. Cilinska szerint azonban ez bizonyos különbségeket mutat a Nővé Zámkyn talált daraboktól, ezért nem egy öntőmintával készültek. E négy szíjvéget a fentebb említett isme­retlen lelőhelyűvel együtt ugyanazon műhely készítményeinek látja [79], A Nyékládházán, Tardon, Nővé Zámkyn és Dvory nad Zitavoun elő'ke­rült állatküzdelmi jelenetes veretek két csoportot alkotnak földrajzilag és a köztük levő különbségek révén: az elsőbe a nyékládházi és a tardi tarto­zik, továbbá az ismeretlen lelőhelyű, a másik csoportba pedig a szlovákiai leletek. A leleteknek e két csoportra oszlása valószínű két műhelyt is jelent. A szarvasra támadó griff és más ragadozó állat ábrázolását e szíj végek­hez hasonló felfogásban egy Zilahról (Románia) származó vereten látjuk még [80]. Témaválasztásban mutat azonban csak rokonságot, a szíj vég for­mája, az ábrázolás módja egészen más. így ez a veret egy másik variánsa az állatküzdelmi jelenet ábrázolásának, és egy külön műhely terméke. A Nővé Zámkyból való három, állatküzdelmi jelenetet ábrázoló szíj vég közül kettő — a nyékládházihoz hasonlóan — négyszögletes griffes, csüngős véretekkel együtt fordult elő [81]: Ezek az övdíszek Z. Cilinska szerint az öntött övveretek legrégebbi csoportjába tartoznak [82]. Az általa megállapí­tott három övgarnitúratípus közül az első griffes véreteket, állatküzdelmes jelenetet ábrázoló szíjvéget, hasonló kisebb szíjvégeket, lemezes testű, szög­letes csatokat és kisebb szögletes lemezvereteket tartalmaz. Ezt az övgarni­túrát az öntött veretek közt a legrégebbinek tartja [83]. A nyékládházi övgar­nitúra is ebbe a típusba sorolható. A Nővé Zámkyban előkerült állatküz­delmi jelenetes, griffes veretes sírok a VÍI. század végére keltezhetők [84], így ebbe a korba helyezhetjük a nyékládházi temetkezést és a tardi állat­küzdelmi jelenetes és állatábrázolásos szíjvégeket is. Megjegyezzük még, hogy a nyékládházi griffes-indás sír abba az avar temetőbe tartozik, amelynek 68 sírja még 1923—1930 között került elő, s leleteit nemrégen tettük közzé [85]. Az akkor napvilágra került emlékanyag a későavar lemezes és öntött indás csoporthoz tartozik. A most talált griffes­indás övkészletes sír egy griffes csoport meglétét bizonyítja, amely területi­leg is elkülönül az előzőktől. 5

Next

/
Thumbnails
Contents