A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)

KOMÁROMY József: Adatok miskolc XVII-XVIII. századi kereskedelmi viszonyaihoz

364 KOMÁROMY JÓZSEF miskolci Görög Compania pecsétje és szavatossági jegye. 1687 (?) kuljon az a sok vonás, amely Miskolc kereskedelmi arculatát markánsabban tudja már megrajzolni. E miskolci korai adatokkal szemben sokkal előbbi adat szerepel például Tokajban, ahol már 1573-ban a tokaji udvarbíró fennhatósága alatt „külön ispánjuk" volt a görögöknek [5]. És például 1698-ban szerepelt a tokaji görögség történetében, az azóta elveszett egyházi iratok között, a tagok sorában levő Borbély-, Nyitrai- és Szűcscsaládok élén — a „tokaji orosz rítuson levő paróchus" Nicolas Korendonics neve. Nem meglepő, hogy Tokaj a miskolci adatoknál jóval korábban nyújt adatokat, vagy fejezzük ki úgy: korábban adott működési területet a görög kalmárok számára. Tokaj az az átkelőhely, ahol mindenekelőtt a tokaji bor, a máramarosi só, faáru, a Tiszántúl szarvasmarhája, gabonája jelent helyi és főleg tranzitóforgalmat, egyrészt Buda—Bécs—Nürnberg, másrészt Kassa—Lemberg—Lublin—Varsó—Danzig kereskedelmi útvonalán. Ez az útvonal nem megy át Miskolcon. A belső piac sajátos fejlődése pedig még nem érkezett el Miskolcon olyan fokra, hogy árufeleslegével jó hasznot és expanzív erőt képviseljen a jószimatú kalmárok részére. Ha tehát a két említett várostörténetíró: Szendrei János és Leveles Erzsébet szűkszavúan sommásan fejezte ki magát a miskolci görög kereskedelem kezdeti szakaszát illetően, az nemcsak az adatok hiányát, hanem tényleges helyzetet is jelenthet. A negatív jelenségek birtokában inkább azt lehetne feltételeznünk, hogy Miskolcon körülbelül az 1720-as évek elején alakulhatott meg szükségszerűen az a társulat, amely a tagok létszámánál és súlyánál fogva elérte a megfelelő bázist. Amíg ugyanis 1714 és 1720 között mindössze néhány adatunk van a görög bérlők nevéről, 1720-tól kezdődően sűrűbben találunk ezekre adatokat, sőt 1723-ból, a szepesi Kamara két megbízottja, Thurzó János és Hilkó György a város összeírásával kapcsolatban a „Görög Questor"-ról ír, akinek a neve (egy utána következő évi adat alapján) Görög János hites bíró volt [6]. Mindezeknek a korai adatoknak némileg ellent mond a már említett 1687-es évszámmal ellátott pecsét a Miskolczi Görög Compania szöveggel. Bővebb adatok hiányában — ezzel kapcsolatban talán azt lehetne feltételez-