A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)
KISVÁRDAI László: Adatok a szikszói termelőszövetkezetek fejlődéséről
358 KISVÁRDAI LÁSZLÓ Sem a termelőszövetkezettel, sem a nagyüzemi gazdálkodással szemberx nem tudtak komoly ellenérveket felhozni. Egyetlen érvként, mint szalmaszálba kapaszkodtak „önállóságuk'' feladásának hangoztatásába. Az agitációban résztvevő ipari munkások meggyőzően bizonyították, hogy a meghatározott időben való munkakezdés és munkavégzés az ő életükben nem jelent megkötöttséget. Különösen pedig olyan embereknél, akik eddig kora hajnaltól késő estig dolgoztak földjeiken. Amikor a meggyőző és felvilágosító munka eredményeképpen néhány tekintélyes gazda — Jóczik Gábor, Jóczik József, Üveges Bertalan, Lengyel József, Bányai László stb. — aláírta a belépési nyilatkozatot, „megtört a jég", és háromhónapos felvilágosító munka után községünk dolgozó parasztjai a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság útját választották. Ez alatt a három hónap alatt igen sok tapasztalatra tettek szert. Jobban megismerték az embereket, sok érdekes esemény tarkította a szorgos napok munkáját. Volt olyan gazda, aki azt kötötte ki belépése feltételéül, hogy liagyják neki kivágni a szőlőjében levő diófáját. Egy másiknak a szervezés ideje alatt jutott eszébe — „eddig föld nélküli" — testvérére íratni egy darab földet. Egy másik fia elhelyezését kérte. A harmadik csak azt kérte, hogy az ő nevét az utolsó belépők között tüntessék fel. A legtöbb kérését teljesítették. 373 új belépővel 555 főre szaporodott a tsz-tagság. A termelőszövetkezet felfejlesztését a következő táblázat mutatja: A termelőszövetkezet földterülete tagsága fejlesztés fejlesztés előtt után előtt után 1238 kh. 3238 kh. 182 fő 555 fő A szervezés befejezésével nem kis feladatok megoldása várt a termelőszövetkezet vezetőségére. Az összehívott közgyűlésen mintegy az eddigi munka elismeréséül újból megválasztotta a régi elnököt, Tóth Istvánt. Mellé két tekintélyes volt középparaszt került elnökhelyettesnek: Kalas Béla és Bányai László. A régi és az új tagok érdekeinek egyeztetése, a jövedelmezőség fokozása állt a megoldandó feladatok középpontjában. Közben azonban olyan munkákat is. el kellett végezni, mint a bevitt földek értékelése, az állatok, szekerek értékeinek megállapítása stb. A megszaporodott állatállomány elhelyezése, takarmányozása és gondozása jelentette a legnagyobb problémát. Űj istálló építése vált szükségessé. A gazdasági felszereléseket is tárolni kellett valahol. Ezek és az ehhez hasonló gondok súlyos teherként nehezedtek a termelőszövetkezeti vezetőség vállára, kik közül nem egy hamar beleunt a sok nehézséggel járó munkába, és nem előbbre lendítője, de kerékkötője lett a megsokasodott tervszerű munkának. A brigádok kialakítása és azok vezetőinek megválasztása az egyik legkomolyabb szervezési feladatot jelentette. A közelgő tavasz sürgette a munkák elvégzését, mert az időszerű szántóföldi és növényápolási feladatok nem tűrtek halasztást. Az 1961-ben végrehajtott tagosítás eredményeképpen a község 6164 kat. hold területe a következő képet mutatja:
