A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)

BERÁNNÉ NEMES Éva: A diósgyőri vasgyár megmentése 1944-ben

340 BERÁNNÉ, NEMES ÉVA ter a leventeparancsnokságon. Szabó Lajos korábban Csehszlovákiában részt vett a Kommunista Ifjúsági Szövetség munkájában, meggyőződéses antifasiszta volt, a leventeparancsnokságon betöltött posztján kereste és szervezte azokat a fiatalokat, akikre egy németellenes felkelés esetén számítani lehet [103]. Megjelent a Magyar Front felhívása: „A németek ,magyar' kormánya nemzetőrséget szervez azok ellen az igaz magyarok ellen, akik megunva a német rablást, fegyverrel is készek kiverni a nácikat az országból. Nemzetőrök! Magyarok! A magyar fegyvert csak magyar célokért használjátok! Fegyverrel akadályozzátok meg, hogy a magyar föld termékeit Németországba cipeljék! Fegyverrel akadályozzátok meg a magyar állatállomány elrablását! Fegyverrel őrizzétek a magyar vagyont a németektől! EZ A MAGYAR NEMZETŐR KÖTELESSÉGE! IGAZ MAGYAR ÍGY CSELEKSZIK [104]!" Nem tudjuk, Szabó Lajos ismerte-e e röpirat szövegét. Annyi azonban bizonyos, hogy tevékenységét teljesen ennek szellemében szervezte meg. A rendelet megjelenésekor a számára megbízható leventékből nemzetőrszázadot alakított, s a helyetteséül kinevezett Rudnyánszky Pál egyetemi hallgatóval — aki tagja volt a Szociáldemokrata Pártnak, a Rónai családdal mindvégig kapcsolatban állt — tüntető nyilasellenes felvonulást, a nyilasokkal több összetűzést szerveztek meg. Később a Szinva-hidak megmentésében és több sikeres partizánakcióban tüntették ki magukat [105]. A Szabó Lajos által vezetett nemzetőrszázad tevékenysége november elején összekapcsolódott a gyár megmentéséért folyó akcióval. Szabó Lajos a leventefiúk közvetítésével kapcsolatba került Urbancsok Mihállyal, rajta keresztül a gyári szervezkedéssel. November 6-án, egyidőben Ginzery és Kilczer gyári szemléjével, a nemzetőrség égisze alatt gyári őrség felállítását és megszervezését határozták el [106]. A gyári őrség szervezése több vonalon folyt. Megkezdődött a tényleges nemzetőrök soraiban a szervezés és felvilágosítás arról, hogy a feladat a gyár értékeinek megmentése, s a további szállítás megakadályozása. Másrészt lehetővé vált a nemzetőrség parancsnoksága révén a nemzetőrségbe személyre szóló behívást eszközölni olyanok köréből, akikre számítani lehetett, végül nemzetőr-igazolvánnyal, puskával és karszalaggal láttak el olyanokat, akik a behívóparancs megtagadása miatt bujkálni kényszerültek. Ginzery Sándor segítségével felfegyvereztek és megszerveztek mintegy 80 embert. Megállapodtak abban, hogy egy kazánt állandóan fűtenek, hogy a szirénát megszólaltathassák, ha veszély fenyegetné a gyárat. Ez a jól előkészített akció azonban nem járt teljes sikerrel. A Gestapónak tudomására jutott a szervezkedés, s november 11-én egy őrségváltás alkalmával az Ógyárban a váltásra érkezőket letartóztatták, helyettük saját embereiket állították, az Űjgyárban pedig sikertelen kézigránátdobálás után az őrség tagjai menekülni kényszerültek. Ginzery ezredest családjával együtt elhurcolta a Gestapo. A nemzetőrszázad kívülről jövő beavatkozására a váratlan lecsapás miatt nem került sor [107]. Az őrség szervezése mégsem volt hiábavaló. November 12-én a 7. szovjet