A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)

BERÁNNÉ NEMES Éva: A diósgyőri vasgyár megmentése 1944-ben

332 BERÁNNÉ, NEMES ÉVA emberek kimentése érdekében írt kérvényekben, a sérelmek orvoslásáért különféle hatóságokhoz írt panaszbeadványokban [52]. 1944-ben az ilyen tevékenység is áldozatos munka volt, s az ilyen óvatos tiltakozás álláspontján levők sem érezhették személyüket biztonságban [53]. A helyzet azonban sokkal többet követelt. ,,A Kommunista Párt Kiáltványa a magyar néphez" a már idézett másik szeptemberi röpirattal együtt Európa többi népei ellenállási mozgalma példáján harcba hív: „Ne várjatok külön utasítást vagy szervezeti kapcsolatot! Ne dolgozzatok! Sztrájkoljatok, szabotáljatok! Menjetek az utcára, tüntessetek a béke mellett" [54]! A Kommunista Párt felhívása, világos, egyértelmű állásfoglalása az ellenállás szükségességéről és módjáról, politikailag erősítette a baloldali szociáldemokráciát, elősegítette az egységes fellépés szükségességének a felismerését, érlelte a háborúellenes össznemzeti összefogás kibontakozását. A vasgyári béketüntetésnek a Kommunista Párttal való közvetlen kapcsolatáról — legalábbis abban a formában, hogy a Központi Bizottság az előkészítésről tudomást szerzett volna — nincs forrásanyagunk. 1944 tavaszától kezdve azonban rendszeresen eljutottak Diósgyőrbe a Békepárt röpiratai, a Béke és Szabadság című újság egyes példányai, s ,,A Kommunista Párt megalakult" című szeptemberi felhívást sokan kapták kézhez posta útján [55]. A KMP-vel kapcsolatban álló illegális kommunista pártszervezet ebben az időben nem működött Miskolcon és Diósgyőrben, de itt voltak azok az emberek, akik korábban szervezetten a Kommunista Párthoz tartoztak; meggyőződésüket mégtartották és abban a szellemben nevelték munkatársaikat. Sokat elhurcoltak a régiek közül, de tevékenységük nem tűnt el nyomtalanul. Magvetés volt, amelynek kezdett beérni a gyümölcse. A D 9 műhelyben — ahonnan a tüntetés elindult — dolgozott Barbai Ferenc, Fekete Mihály, Simon Albert. Barbai Ferenc korábban Debrecenben kapcsolatban állott egy kommunista csoporttal, képzett marxista volt, Diósgyőrben illegális tanulókört szervezett, 1944 szeptemberében az illegális ellenállási mozgalom egyik vezetője volt. 15—20 ember tartozott a csoportjához [56]. Fekete Mihály 20 év óta szervezett munkás volt, a szakszervezetben vezetőségi tag [57]. Illegális kommunista pártszervezés Borsodban 1930-ban, 1932-ben és 1936-ban megszakításokkal folyt. A rendőrség hamar felfedte és szétverte. Fekete Mihály a harmincas években részt vett kommunista szervezkedésben [58]. 1944 tavaszán kapcsolatba került a Békepárttal [59]. Simon Albert a Zsil-völgyi bányavidéken szerzett mozgalmi tapasztalatokat, részt vett a spanyol polgárháborúban, mint a nemzetközi brigád tagja [60]. Sokéves munkájuk eredményeként viszonylag kevés szervezéssel — a finnországi események hírére [61] előkészítették az akciót. A béketüntetés ténye és politikai tartalma teljesen egybeesett a Kommunista Párt politikájával és felhívásaival. Fentiek ismeretében biztonsággal állíthatjuk, hogy a vasgyári munkásság e kiemelkedő harci tette azt tükrözi, hogy szervezői tudatosan vállalták a Kommunista Párt politikáját, le tudták küzdeni az aggályoskodókat és e mögé tudták állítani munkástársaikat. Október 15-én a Horthy-proklamáció hírére Fekete Mihály és Oszip István elhatározták, hogy a szakszervezet vezetőségét felszólítják, szervezze