A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)

KOZÁK Károly: Adatok Kács történetéhez

240 KOZÁK KAROLY A szentély és a hajó északi oldala. vizsgálata után bizonyosra vehetjük, hogy az apátság alapítása a tatárjárás előtti időben történt. 1268-ban, majd 1292-ben az alapító nemzetség tagjai beleegyeznek abba, hogy a szent Péter tiszteletére szentelt apátság amúgy sem túlságosan nagy birtokából a kácsi apát egyes birtokrészeket „a monostornak égető szüksége miatt" eladjon [22]. Ezek az adatok is azt bizonyítják, hogy a XIII. század második felében a kácsi apátság már nem egy jelentős, virágzó szerzetesközösség volt, alapítása korábbi időben, keresendő. Ezen feltevést támasztja alá az az adat is, amely szerint 1317-ben egy oklevél Mátyás pálosrendi priort említi az apátság elöljárójaként [23]. Valamivel később, 1335-ben azonban ismét bencés apátot említenek a pápai tizedjegyzékben [24]. A fenti adatok alapján egy „kisebb, szerényebb monostornak" tartják a kácsi apátságot [25], amelyet ,,... a XII. század elején egy előkelő úr, Örős, .. . temetkezőhelyül. . . rakatott...", s ugyanott egy várat is épített [26]. Anonymus Kacsra vonatkozó adata alapján biztosra vehetjük, hogy a honfoglaló hét vezér egyikétől, Acsádtól (Ousad) származó Örsur nemzetség szállásterületének központja Kacs volt [27], ahol már igen korán várat „építettek", s talán nem sokkal a kereszténység felvétele után templomot, kolostort is. A történeti adatok e merésznek tűnő feltevésnek nem mondanak ellent. Tudjuk, hogy a királyi alapítású apátságok mellett, a XI. század második felében már az „erősebb" nemzetségek is alapítanak apátságokat. Ilyen volt az 1061-