A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)

KOZÁK Károly: Adatok Kács történetéhez

ADATOK KACS TÖRTÉNETÉHEZ 233 A vár árka, a romokból kibontott kövekkel. (szegmentíves) bizonysága szerint ez a bővítés is újkori, s ideje a XVIII. századra tehető (7. kép). Nem lehetetlen, hogy ennek az építkezésnek pontos idejét jelzi a diadalív felett talált felirat (kronosztikon), amelynek kiemelt betűi 1722 (?)-es évet mutatnak [6]

A A most említett bővítéstől keletre eső templomrész mondható a legrégibbnek. Méreteit tekintve — elsősorban hosszát —, adatokat szolgáltat az egykor e helyen álló, régebbi Kácsi templomhoz. E rész falai azonban két építkezésre mutatnak. A templom e részén a falszövet két építést mutatott a vakolat leverése után. A hajó délkeleti sarkánál egy elfalazott ablakot találtunk (8. kép). Ez az ablaknyílás a hajó déli falának belső oldalán is jól kirajzolódott a falszöglet közelében (9. kép) [7]. A két különböző falazat a szentélynél válik el legjobban egymástól (10. kép). A félköríves szentély közepe táján egy falegyenes mutatkozik, északi oldalán pedig egy függőleges varat (11. kép). A hajó északi falán is mutatkoznak különbségek a falszövetben. A „támpillér" előtt jól kivehető a már említett, elfalazott ajtónyílás (12. kép), amely az egykori sekrestyébe vezetett. A szentély alsó része és az elfalazott bejárat körüli falazat a régebbi templom maradványa, amely a XVI. század első felében pusztulhatott el [8]. A hódoltság alatt a templom egyre jobban pusztult, •s a XVII. század végén helyenként már csak csekély maradványok állhattak .a felszín felett. Azt nem tudjuk, hogy a hódoltság megszűnése után. mikor