A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)

BODÓ Sándor: Céhbehívótáblák a miskolci Herman Ottó Múzeumban

174 BODO SÁNDOR 1. a. kép: A miskolci lakatgyártó céh jele 1718-ból. a rozsnyóiakra [34], vagy a debreceniekre [35]. Éppen ezért rendkívül érdekes, hogy a Miskolcról származó céhtábláknál korántsem találunk ilyen formabeli és díszítésbeli gazdagságot. Itt a díszítő vonalak leegyszerűsödve jelentkeztek. A XVIII. század végén, az írásbeliség terjedésével szokássá vált a céhek életében az üzenetek papírra vetése, s a lapnak pecsétviasszal a behívótábla hátára ragasztása. Hogy ne gyűrődjön, ne ázzon a papír, előbb egy réz lapot, majd szekrénykét szereltek a táblákra. A miskolci céheknél 1801-ben jelent meg először a levélszekrénykével ellátott behívótábla. Mintegy ötven évvel később pedig már minden dísztől mentes, csupán funkciójuknak megfelelő könyvalakú táblák lettek általánosak.