A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)

BODGÁL Ferenc: A kovácsmesterség kutatása

A KOVÁCSMESTERSÉG KUTATÁSA Jgg esle—Reinfussowa: Okucia wozow z Okolic Makowa. Polska Sztuka Ludowa I— II. (1947—48), 27—34. III. (1949), 27—38., Leszek Itman: Materialy do ludowego zdobnictwa w metalu na Dolnym Slasku. Zdobione okucia wozow w powiecie Bystrzyca Klodzka. Roczniki Etnografii Slaskiej Wroclaw, 1961. 23—26. Tabl. XXV—

XXXIX., Zbigniew Jasiewicz: Kowalstwo. Kultúra Ludowa Wielkopolski. Poznan, 1960. 407—680., Jacek Oledzki: Artystyczna tworczosc kowalska na terenie kurpiowskiej puszczy zielonej od konca XIX w. do I wojny swiatowej. Polska Sztuka Ludowa, 1961. 199—215., Zbigniew Jasiewicz: Studia historycznoetnograficzne nad kowalstwem Wiejskim w Wielkopolsce. Poznan, 1963., Janusz Bohdanowicz: Materialy do kowalstwa ludowego poludniowej Kielecczyzny. Wroclaw, 1963., József Lech: Kowale jasienscy. Prace i Materialy Múzeum Archeologicznego i Etnograficznego w Lodzi. Seria Etnograficzna Nr 1. (1957), 125—149., Franciszek Kotula: Kowalstwo rzemioslo artystyczne. Ankieta na wystawe wspólczesnych artystycznych wyrobów kowalskich. Rzeszów, 1959., Heléna Sredniawa: Wystawa zdobnictwa -metalowego na podhalu. Katalog. Zakopane, 1964. [15] Radomir Pleiner: Stare ewropské kovárstvi. Alteuropáische Sehmiedehandwerk. Praha, 1962., Karel, Hlobucek: Posledni hamry a hamernicy. Sbornik pro dejiny prirodich ved a techniky. Svazek 2. Praha, 1955. 194—213., A. Wagenhuberowa: Medzevské hámre. Vlastivedny Sbornik I. (1956), 204—212., Michail Márkus: Felsőmagyarországi kapaformák. A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 6. 1964. 35—41. [16] Bas, Franjo—Ciril Rekar: Slovenska Pec. Ljubljana, 1954. Bas, Franjo: íz kovaske umetnosti na Slovenskam. Lokalno gospodarstwo 2 (1951), 67—76, 105—109., A. Bozsnow—H. Vakarelszki—D. Drumev: Kovano zseljazo. Szófia, 1957., B. A. Kolcsiny: Technika obrabotki metalla v drevnej Ruszi. Moszkva, 1953. [17] Josef Zeitlinger, Leonstein: Sensen, Sensenschmiede und ihre Technik. LinzDonau, 1944., Das Eisen in Gesichte und Kultur des Landes ob der Enns. Sonderaustellung, 1949. Katalog. Oberosterreichisches Landesmuseum, Linz, 1949., Der Sensehammer im Steyrer Eisenmuseum. Steyer, é. n. [18] J. Linnus: Küla sepikojad Saaremal. (Dorfschmied in Saarema) Etnograaíia Muuseumi Aastraamat XVII, Tartu, 1960. 84—104, Küla sepikojad Eestis (Die Dorfschmieden in Estland) u. o., XVIII (1962), 141—176. Vallasepast Eestis (Über den Gemeindeschmied in Estland) u. o., XIX (1964), 121—141. Sepp eesti rahvatraditsioonis (Der Schmied in der Estnischen Volkstradition) u. o., XX (1965), 170—183. Külasepast Eestis (Über den Dorfschmied in Estland) u. o. XX (1965), 127—169. [19] Thompson, G. B.: The Blacksmit's Craft. Ulster Folklife 4 (1958), 33—36., Charles Marcel—Robillard: Forges et forgerons de Pays Chartrain. Árts et Traditions Populaires Année XII. No. 1. Janvier-Mars, 1964. 30—71., Kjönsberg, Per: Smedhandverket (Das Sehmiedehandwerk). Arbok for Glamdalen 1952, 91—94. [20] Szabó György: A falusi kovács a XV—

XVI. században. Fólia Archeologica VÍ (1954), 123—145., Bakó Ferenc A tiszaigari cigányok fémművessége. Néprajzi Értesítő XXXVI (1954), 239—247., Ladvenicza Ilona: A csobánkai cigányok szegkovácsolása. Néprajzi Értesítő XXXVII (1955), 227—241., Erdős Kamill: Fémműves cigányok. Néprajzi Értesítő XLIV (1962), 289—306., Fuchs Erik—Nádori Gyula: Honfoglaláskori vas kéziszerszám metallográfiai vizsgálata. Történelmi Szemle, 1958. 328—340., Kiss Attila: Debreceni későközépkori vaseszközlelet. Déri Múzeum Évkönyve 1960—61. Debrecen, 1962. 29—37., Ikvai Nándor: Néprajzi adatok a debreceni vaseszköz lelethez, u. o. 143—150. [21] Ld. 3. sz. jegyzet., Dr. Nagybákay Péter: Magyarországi vas- és fémműves céhpecsétek. Kohászati Lapok 1964. 2. sz. 244—252. [22] Bodgál Ferenc: A miskolci kovács-kerékgyártó céh. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve V. Miskolc, 1965. 299—316. [23] Bodgál Ferenc: Közösségi kovács a mezőkövesdi matyóknál. Néprajzi Értesítő XLIV (1962), 81—96. 124] Nagyváthy János: Magyar Gazdatiszt. Pesten, 1835. 55 §. 97. p.