A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)
LAJOS Árpád: Módszeres szempontok a népi gyermekjátékok rendszerezéséhez
152 LAJOS ÁRPAD Kézügyességi versenyek. (Fiúk—lányok játsszák.) Kövek, csontdarabok, kukoricaszemek feldobása, elkapása („kapózás", „kocázás", „perezés", „begyezés", „csöncsörözés"), feldobott labdák elkapása („kupó", ,,kopó"-játékok), billenő deszkára állított fapálcika fölrepítése a deszka megbillentésével, s ezek elkapása („pintyőkézés", „prücsközés", „bolházás"). Hintázás, körhintázás (ördögmotolla") — utóbbi földbe erősített gerendára vízszint elhelyezett és rögzített deszkába fogózva. Mérkőző csapatjátékok eszközökkel. (Fiúk játékai.) Ez az alcsoport a társas testedző játékok legfejlettebb fajtáit foglalja össze. Mozdulatanyaguk az eddig említettek közül a legösszetettebb: a dobás, ütés, célzás, futás, kergetés, gurítás kevés kivétellel vegyül bennnük. Eszközeik: labda, fagolyó (teke, tüke, mancs), hajítófa, ütőfa, aprófa (csűrök). Két csapat áll egymással szemközt. Vonallal választják el egymást. Az egyik, mely „fent" van, kezdettől fogva előnyösebb helyzetet élvez, amelyik „lent" van, hátrányban van. A küzdő tagok kiválasztása sorsolással (ujjkiolvasó, kőfeldobás, rúdmérés) vagy felváltva választással („adj-végy") megy. A két csapat szerepét általában kőfeldobással döntik el. Legtöbb játékszabály ezekben a csapatjátékokban található. A küzdés céljai különfélék: szerepcserére kényszerítés, a tagok fogyasztása, leszorítás, áttörés. Első esetben a hátrányos helyzetű csapat ellenfelére akarja kényszeríteni szerepét, meg akar szabadulni a kapó szerepétől és ütő (dobó) akar lenni. Ez mehet labdaelfogással, általában az elröpített tárgyak elfogásával (méta, teke, csűrök), vagy labdával való leütéssel (méta-félék), fagolyó gyors lyukbagurításával, (tekézés, mancsozás), vagy bottal való érintéssel (csürközés). A fogyasztás lényege az, hogy egyik csapat labdával való leütéssel irtja a másikat. A leszorításban az erősebben dobó csapat meghátrálásra kényszeríti és kiszorítja a másikat. Áttörésre, gólra menő játék is van: „karikázás", „csíkozás", ebben a két csapat kis lapos fagurigát igyekszik bot segítségével egymáson áthajtani. Játszópárok mérkőzése egymás ellen. (Fiúk játékai.) Kóty a-f élek. Egymással szemben futó távolságra úgy állnak fel a párok tagjai, hogy két szélső, előnyös helyzetű pár (ütő) közrefogja a harmadik, hátrányos helyzetű párt (kapót). Bármelyik szélső pár bármelyik tagja elüti a labdát, utána a megfelelő vonalban egymáshoz futnak, összeütik botjukat, s helyükre visszafutnak, majd botjuk végét eredeti helyükön vésett lyukba ütik. A középső pár tagjai igyekszenek elcsípni a labdát, s az ütők valamelyikének az összefutás közben otthagyott likába tenni. Ha ez sikerül, szerepet cserélnek a „lesült" ütők a kapókkal.