A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)

<s> A Miskolci Hermán Ottó Múzeum ez idei évkönyvében Borsod-Abaúj-Zemplén megye területéről a történeti tudományok széles skálájában közreadja a múzeum és az évkönyv munkatársainak legújabb feldolgozásait. A dolgozatok sorából kibontakozik az a kutató munkásság, amelyet a kitűnő szaktudósok a saját területükön legújabban elértek és tovább gazdagítják a megye történelmének ismeretanyagát. A kötet bevezető cikkében Balassa Iván Hermán Ottó gyűjtéseiről közöl eddig ismeretlen részleteket és az évkönyv .ezzel tovább folytatja a nagy tudós életének és munkássága eddig ismeretlen részleteinek feltárását. Kemenczei Tibor a miskolci múzeum őskori bronztárgyairól, K. Végh Katalin a múzeum avarkori leleteiről fogta össze ismertetését, gazdag illusztratív anyaggal. Két híres várunknak ismeretlen történelmi részleteivel két dolgozat foglalkozik. Czeglédy Ilona a diósgyőri vár 1629. évi leltárának részletes közreadásával, Detschy Mihály a sárospataki vár 1702—1703. évi pusztulásának ismertetésével fest képet e várak történetének egy-egy szakaszáról. Román János fontos gazdaságtörténeti és filológiai ismertetést ad megyénk különleges jobbágyterheiröl, pénz- és mértékegységeiről a XVI—XVII. század eddig feltáratlan anyagából. Takács Béla cikkében egy gazdag iparművészeti anyag tárul fel a megye régi kisázsiai és egyéb szőnyegkincséből. Lajos Árpád módszeres szempontokat ad a népi gyermekjátékok rendszerezéséhez, a Magyar Néprajzi Atlasz előkészületeihez, Bodgál Ferenc a kovácsmesterség kutatásának széles külföldi és hazai eredményeit ismerteti bő külföldi bibliográfiával. Bodó Sándor a miskolci múzeumban hetven éve öszszegyűjtött céhbehívótábla-