A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

LEHOCZKY Alfréd: A miskolci építőmunkás szakcsoport létrejötte és harcának kezdetei

A MISKOLCI ÉPÍTÖMUNKAS SZAKCSOPORT LÉTREJÖTTE ÉS HARCÁNAK KEZDETEI 33^ JEGYZETEK [1] Részlet a szerző a miskolci építőmunkások századeleji harcáról szóló nagyobbtanulmányából. [la] Miskolcon 1900-ban 595 építőmunkás lakott. A kőművesek (229) és az ácsok (124) száma volt a legnagyobb. Az építészetben 107 fő dolgozott. A szobafestők száma 41, a mázolóké pedig 30 volt. A kapitalista fejlődésnek megfelelően a kőműves kisiparost mind jobban kiszorította az építészvállalkozó. Míg 1890-ben Borsod megyében 141 kőműves kisiparos élt, addig 1900-ban csak 97. Ugyanakkor a vállalkozók száma 13-ról 35-re nőtt. [2] Kőműves. 1901. november 1. [3] U. o. december 1. [4] U. o. [5] U. o. 1902. március 1. [6] U. o. március 1. és április 1. [7] U. o. március 1. A bizottságban a kőműveseket Jamrik Bertalan, Jurek János, Markó János, Boros Sámuel, Kranpecker János és Boros János, az ácsokat pedig Eckendorf János, Koncz Béla, Szendrei András, Huber János, Hegedűs Ferenc és Bakos Albert képviselte. f8] Kőműves. 1902. április 1. Graff ácsmester felszólalásában azzal érvelt, hogy „ő húsz évvel ezelőtt 13 krajcárt keresett olyanként, mégis megélt." Megállapítását még mestertársai sem vették komolyan. [9] Kőműves. 1902. július 1. [10] U. o. július 1. és augusztus 1. [11] U. o. 1903. január 1. [12] A munkarend az 1884. évi XVII. te. (Ipartörvény) alapján készült, s azt a főváros szabályrendeleteként kötelezővé kívánták tenni valamennyi építőipari vállalkozó számára. (Népszava. 1903. január 1.) Miután a fővárosi állapotok kihatottak a vidéki munkások helyzetére, az elfogadott szabályrendelet országos jelentőséggel is bírt. A szabályrendelet igen mérsékelt pontokat tartalmazott. Mégis, a korábbi állapotokhoz mérten kedvezőbb feltételeket teremtett a munkások számára. [13] Kőműves. 1903. február 1. [14] A gyűlésen a hatóság képviseletében Berner Antal rendőrkapitány vett részt, (Népszava. 1903. január 31.) [15] Népszava. 1903. február 7. [16] U. o. [17] A vezetőségbe a következőket választották be: Jamrik Bertalan, Székely Pál

r Ballá Mihály, Boros Sámuel és Jamrik Kálmán. (Kőműves. 1903. március 1.) [18] A vezetőségbe a következők kerültek be: Tóvölgyi Béla, Ballá Mihály, Molnár Kálmán, Kiss Gyula, Hmel Gyula, Stern Zoltán, Schwarcz Gyula, Kéli Ferenc, Simon József, Weiszmann Sámuel, Weisz Mór, Rausch Jakab, NagyLajos, Gelerfi István, Boros János, Székely Pál, Somogyi Károly, Id. Kiss Gyula és Kulcsár Sámuel. (Népszava. 1903. március 3.) [19] Március 1-én a famunkások tartottak nyilvános szakgyűlést, február 15-én a szabók. (Népszava. 1903. február 28. és március 3.) [20] Népszava. 1903. jan. 6., febr. 5., ápr. 11. [21] U. o. márc. 5. és ápr. 11. [22] U. o. március 7. [23] U. o. március 21. [24] U. o. április 9. 125] U. o. április 21. [26] U. o. május 5. [27] Építőmunkás 1903. június 1. [28] Népszava. 1903. május 9.