A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

KEMENCZEI Tibor: Koravaskori bronz raktárleletek a miskolci múzeumban

KORAVASKORI BRONZ RAKTARLELETEK A MISKOLCI MÚZEUMBAN 5^ még a Hallstatt B korszakban is tart [15]. A bükkaranyosi darab az erősen felcsúcsosodó peremű, hatszögletű átmétszetű fiatalabb változathoz tartozik. A peremen, s alatta többszörösen vízszintes bordával, az oldalán félköríves bordákkal díszített tokosbalta (I. t. 7.) a Kárpát-medence keleti felében már a Hallstatt A korszak elején megjelent [16], s a Hallstatt B periódus folyamán általánossá vált [17]. Morvaországban a HA periódusba tartoznak hasonló tokosbalták (18). míg a keletalpi területeken a Hallstatt B:>, periódus egyik vezérformáját alkotják [19]. A Hallstatt A korszakban a Dunától keletre fekvő területekre is elterjedt nyugati típusú tokosbalták közé tartozik a törött tokosbalta [20] (II. t. 8). A bükkaranyosi leletben két típusú szárnyasbaltát különböztethetünk meg

r az idősebb közép szárnyállású és a fiatalabb felső szárnyállású baltákat. A középső szárnyállású balták itt már a fejlettebb típusok közé tartoznak, amelyek még a korai Hallstatt B korú leletekben is előfordulnak [21] (II. t. 2, 4).A felső szárnyállású laposbalta viszont már csak a Hallstatt B korszakra jellemző [22] (II. t. 1, 3). A tokos vésők nem pontos kormeghatározók (II. t. 10, 12.), a Kárpát-medencében a Hallstatt A és a Hallstatt B korszakban egyaránt előfordulnak [23]. Több markolatnyújtványos sarló és sarlótöredék található a bükkaranyosi lelet tárgyai között. Ezek két csoportra oszthatók, az idősebb (III. t. 2, 5—8, IV. t. 2—4, 6—8.) és a fiatalabb, már a Hallstatt B periódusra jellemző széles, erősen bordázott pengéjű sarlókra (III. t. 1, 3—4, IV. t. 1, 5, 9). [24]. Nem kormeghatározó a bükkaranyosi leletben a lándzsacsúcstöredék, hasonlóformák általánosak a későbronzkorban és korai vaskorban egyaránt (II. t. 9.). A bükkaranyosi lelet karperecei több formacsoportba oszthatók. A félkör átmétszetű, nyitott, vonalkázással díszített karperecek a legfiatalabbak. Díszítésük alapján több változatot képviselnek (1—3. kép), de egyik sem tartozik a Müller-Karpe által Hallstatt B2 korúnak meghatározott jellegzetes díszítőminta sorába. A díszítőelemek párhuzamait a délnémetországi Hallstatt Bf korú hasonló karpereceken találjuk meg [25]. Ennek a karperectípusnak elterjedési területét W. Kimmig körvonalaztaEszerint Dél-Németország, Morvaország, Dunántúl és Kelet-Magyarország területén találhatók meg legsűrűbben lelőhelyei a Hallstatt B periódusban [25]. Nyugaton kezdődhetett meg először az ilyen karperecek gyártása, s onnan számos más bronztárgy típussal együtt a Hallstatt B korszak elején terjedt el a Középső Duna-medence keleti felében. A szögletes átmétszetű, díszítetlen karperecek (VII. t. 6, 11—21, II. t. 13, 4. kép 2) a Kárpát-medence keleti felében, a Felső-Tiszavidéken a Hallstatt A periódus elején jelentek meg [27]. Jellegzetes Hallstatt A korú bronztárgy ott. A következő időszakban már csak elvétve fordul elő. Több fajta díszítéssel látták el a kerek átmetszet^ nyitott karpereceket (VI. 1.14, VII. t. 22—27, VI. t. 19, 21—25, VI. t. 15, 16, 18, 4. ' kép 3—5, 5. kép 1). Ez a karperectípus még a későbronzkorban lépett fel Észak-Magyarország és a Felső-Tiszavidék területén. A Reinecke BD korszakban már általánosan használtak voltak, de előfordulnak más Hallstatt A korú leletekben is [28]. A bükkaranyosi leletbe mái- nyilván nyersanyagként kerültek be az akkor már használatból kiment karperecek.