A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

KEMENCZEY Tibor — K. VÉGH Katalin: A Herman Ottó Múzeum leletmentései és ásatásai az 1965. évben

405 KÉMEN CZEI TIBOR—K. VEGH KATALIN ket gyűjtöttünk össze. A domb Taktaszada felé eső végénél homokbánya van. Ennek falában újkőkori gödörnyomok látszanak. Tárd (mezőkövesdi j.). A Tatárdombon a szántásban szép számmal találhatók kora bronzkori cserepek, A hatvani kultúrának volt települése ott. Tiszakeszi .— Tiszapart (mezőcsáti j.). A Tisza II. Vízlépcső építésével kapcsolatos régészeti leletmentő munkák keretében végeztünk Tiszakeszin ásatást. A feltárást a Tiszakeszitől mintegy két kilóméterre délre, a gát és a Tisza közt lévő emelkedésen, az u. n. százdi szigeten kezdtük meg. Itt a felszínen nagy mennyiségű téglatöredék, kőtörmelék látszott. A múzeumi adatok szerint itt a miskolci múzeum megbízásából a harmincas években végeztek ásatást, s a tatárjáráskor elpusztult százdi apátság maradványait találták meg. A mostani feltárás során azt állapíthattuk meg, hogy valóban állt a kutatott helyen középkori épület, azonban összefüggő alaprajz már nem bontakozott ki. A domb tetején vastag törmelékréteg volt, a falakat azonban á falu lakói évszázadok folyamán már kitermelték. Mindössze néhány kis darabon sikerült megtalálni az alapfalakat. Az épület mellett nagy kiterjedésű bolygatott középkori temető volt. Ezzel az ásatással sikerült végleg tisztázni a százdi apátság helyének kérdését. Az 1067,-i alapító oklevél ugyanis csak 1267-ből származó másolatban maradt fennt, s ezt többféleképpen értelmezve eltérő helyeken állapították meg a százdi apátság helyét. A mostani ásatás azt kétségtelenül bebizonyította, hogy középkori templom maradványai voltak a föld alatt, s ez Tiszakeszi határában rögzíti az elpusztult százdi apátság helyét. A százdi szigeten végzett kutatás után az ásatást mintegy két kilóméterre dél felé, közvetlenül a Tisza partján folytattuk. Itt három korszakból találtunk települési emlékeket. A település legjelentősebb része a rézkorból származott. Földbemélyített gödörházak, gazdag kerámiaanyag került napvilágra ebből az időszakból. A kerámiaanyag nagy része bütykökkel volt díszítve, de találtunk a péceli kultúrára jellemző díszű darabokat is. A település zöme valószínűleg a péceli kultúrát közvetlenül megelőző korszakból származhat. A péceli kultúra megtelepülése csak futólagos lehetett. Ugyancsak rövid időre valló településnyomokat tártunk fel az őskori telep felső rétegének egy részében a korai vaskorból, a Gáva kultúra idejéből. A lelőhelyen előkerült egy csontváz is a hunkorból, fibula, vascsat, vaskés melléklettel. A Tisza partszakadásából egy újkőkori gödör egyrészét bontottuk ki. Gazdag, az alföldi vonaldíszes kultúrára jellemző leletanyagot tartalmazott.