A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

FOGARASSY László: Adatok a magyarországi román hadszíntér történetéhez

340 FOGARASSY LÁSZLÓ hogy az 1. hadosztály jobbszárnyán Tiszalúc felé támadjon a románok ellen. A szintén Tiszánál állott 12/10. századot a 10. dandárhoz irányították, az eddig Poroszlónál állott csapatokat vörösőrség váltotta fel. (A 10. dandár bódvavölgyi harcaira vonatkozólag lásd a szerző cikkét a Borsodi Szemle 1963. évi 6. számában.) Az 1. hadosztálynak Sajókeresztúr—Poga közt kellett támadáshoz fejlődnie, hadseregtartalékul pedig a budapesti vörösőrökből álló Is. dandár állt rendelkezésre, amelyhez a további harcok során sátoraljaújhelyi munkások is csatlakoztak. [14] Az elcsöndesedett poroszlói védőszakasz parancsnokságát Kossuth Ferenc csendőrszázados vette át, akinek a helyi vörösőrségeken kívül átmenetileg a Borsodivánkán elhelyezett 11/39. zászlóalj is rendelkezésére állott. [15] A további szervezés kapcsán megalakult a IV/39. zászlóalj is. Május 30-án megkezdődött az északi fronton az általános offenzíva. Az eddig románok ellen harcolt Í0. dandár az 1. hadosztálynál visszamaradt 7. munkásezred nélkül — Bódvavölgyében nyert alkalmazást, Hernádtól nyugatra pedig a 6. hadosztály támadt, míg Hernáddal szemben — nagyrészt román csapatok ellen — Kistokaj—Ónod—Nagycsécs vonalán az 1. hadosztály csapatai vonultak fel az alárendelt Verbőczy-csoporttal (111/39. zászlóalj és 4/1. üteg.) A 4. hadosztály hadtesttartalékban állott. A románokat támadó 1. hadosztály zöme képtelen volt átjutni a Hernádon, mivel két román üteg erősen zavarta az átkelési munkálatokat. A balszárny csupán a SajóIádtól keletre fekvő erdő széléig jutott el, a Tiszalúc felé támadó Verbőczycsoport ugyan eljutott az Abonyi-pusztáig, de román ellentámadás visszavetette Körömre. Május 31-én a románok szívósan visszaverték az 1. hadosztály támadásait, ami miatt a hadosztály csapatainak a hangulata erősen megromlott. A körömi Sajó-hídfőbe az eddig tartalékban állott 4. hadosztály csapatai vonultak fel. Tekintettel arra, hogy a csehszlovák fronton a vörös csapatok sikeresen nyomultak előre és valószínűnek látszott, hogy a románok erősítéseket kaptak, a III. hadtest tüzérségének legnagyobb részét is a román frohtszakaszon vetették küzdelembe. Június 1-én a román frontszakasznál az 1. hadosztályt egy 30,5-ös mozsárágyú segítette át a Hernádon, amelynek a hídjait rosszul robbantották fel a csehek. Pogánál a 4. hadosztály kicsikarta, az átkelést, itt sikerült hidat vernie és a román csapatokat oldalba kapnia, rnire azok meghátráltak. Tiszalúc már a délelőtt folyamán a 4. hadosztály birtokába került, amely folytatta az ellenség üldözését Szerencs felé. Ugyancsak kelet felé húzódott a Hernádon Bőcsnél átkelt 1. hadosztály is. [16] A Verbőczy-csoport e nap folyamán Hemádnémétinél sikeresen támadt s ez alkalommal megállapította, hogy a visszavonuló románok pánikban vonultak vissza, amiről az eldobált lábbelik nagy száma is tanúskodott, a zsákmányolt anyag között volt számos francia eredetű golyószóró és többek közt e

Éíy póparuha is. [17] Június 2-án a hadseregparancsnokság elhatározta, hogy amint a 4. hadosztály eléri Tokajt, azzal a románok üldözését a Tiszán át Nyíregyháza felé fogja folytatni, az 1. hadosztály pedig követi Tiszántúlra. Az ennek folytán keletkezett űrt a 3. dandár töltötte ki, amelynek a 3. csehszlovák had-