A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

KILIÁN István: Szűcs Sámuel naplója

306 KILIÁN ISTVÁN Meg kell állapítanunk, hogy Szűcs Sámuel precíz naplóvezetése még ma is adhat az országos történeti kutatás számára is új, eddig még nem ismert adatokat, de mindenképpen ad a helytörténeti kutatás számára. Adathalmaza az elmúlt század helyi és országos történetének nagyszerű kronológiája. Valószínű, hogy naplóját csak önmaga számára készíti, s ezt a maga egészében nem kívánta publikálni. Naplóját publikációiban felhasználja, gyakran szószerint idézi. Szándéka szerint Miskolc város történetét is fel akarta dolgozni, ebben azonban halála akadályozhatta meg. Módszere váltakozó. Gyakran csak tényeket rögzít, néha-néha azonban keresi is az okokat, amelyek egy-egy eseményt kiválthattak. A jelen helyzete alapján gyakran keresi a jövő kibontakozásának lehetőségeit. Szubjektív megnyilatkozásai pozitíven értékelendők. Adatainak áradatát egy évszázad múltán nagyszerűen használhatja a kutató. A napló teljes egészében a XIX. század legizgalmasabb magyar politikai eseményeit állítja az olvasó elé. Precizitására jellemző, hogy gyakran a helyi és országos sajtó egy-egy anyagát is lemásolja. A 70-es évektől kezdve évről évre bejegyzi a gabonaárakat. Ezek ugyan másodlagos, esetleg harmadlagos forrásanyagnak tekinthetők, a kutató munkáját azonban rendkívül megkönnyíthetik. Nincs szükség ugyanis az elsődleges forrásanyag felgöngyölítésére. Szűcs Sámuel és Herman Ottó Lambrecht Kálmán és Székely Sándor 1920-ban, illetve 1955-ben tud arról a kapcsolatról, amely a Herman-(sic!)családot és a Szűcs-családot összekötötték [35]. Szűcs Sámuel felesége ugyanis Herman Ottó négy évvel idősebb nővére, Herman 'Henriette. A két család mélyebb, intimebb kapcsolatáról egyik író műve sem beszél, s így talán az is feltételezhető, hogy a szerzők erről nem értesülhettek. Erről az intim, mélyen baráti és rokoni kapcsolatról tanúskodik Szűcs Sámuel naplója. A napló Herman Ottóra vonatkozó adatainak összegyűjtése arról győzött meg, hogy a tudós polihisztorral szemben a nála tizenhat évvel idősebb Szűcs Sámuelben rendkívül nagy tisztelet és megbecsülés élt. Különösképpen növekedett ez a tisztelet akkor, amikor Herman Ottó már országos hírnévre tett szert. Szűcs Sámuel élete végén többszörösen átolvassa naplóját, s az érdekesebb és nevezetesebb eseményeket — talán csak a maga számára emlékeztetőül — naplója egy-egy lapja felső szélére kiírta. Ezzel a kutató munkáját is megkönnyítette. A Herman-család 1847-ben költözött Hámorba, s ettől kezdve Hámor és a könnyező Bükk-hegység jelenti a munkát és a pihenést Herman Ottó számára. A nagy tudós Hámorból való elköltözése után gyakran látogat viszsza, s ilyenkor minden alkalommal felkeresi nővérét. Sógora pedig minden alkalommal feljegyzi Herman Ottó látogatását. Így minden bizonnyal sok olyan adatot is tartalmaz a most ismertetett napló az utolsó polihisztorról, amely eddig nem, vagy kevésbé ismert. Érdekességként szeretnénk még megjegyezni, hogy Herman Ottó családja a közös vezetéknevet két n-nel írta,