A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

BODGÁL Ferenc: A mádi kovács-kerékgyártó céh

A MÁD! KOVÁCS-KERÉKGYÁRTÖ CÉG 289 bánni, és a munka jókat felválalni. Ha pedig inas nem lenne, akkor tartozik a Legény Szenet és vizet hozni, az apró Kalapátsokat beszegezni, az apró Vasakat elrakni, és minden szerszámokat helyén tartani, a Műhelyt ki seperni és a Fúvót megtisztogatni. 3

dik Pont. Ha valami Kotsi vagy kerek Tengely avagy más valami kivül lenne, azt úgy rakja el a Legény hogy ha történetbül valami elveszne, ő fog rólla számot adni. 4

k Pont. A Legénynek drágább ne legyen a Meiszterénél kalapja, hogy ez által is meg esmértessen a Meiszter a Legénytől, e mellett hogy ha vagy a Műhelyben vagy a Szobában akármelly emberséges emberrel beszélne a Meiszter a Legény soha belé ne szólyon, hanem magát húzza hátrább. 5

k Pont. A Früstök nállunk 7 Órakor szokott tartani két fertályig. — De ha valamelly siető munka hozódna, akkor a früstökre szabott időt ne nézze a Legény, hanem végezze el a munkát, mivel az ő néki másszor kipótolódik. — Ugy hasonlóul ha a Fairont után siető munka hozatna, azt is a Legény végezze el. gdik p

on

t. Vasárnapokon és Innep napokon a Früstök ugyan meg nem tiltatik a maga pénzéért, de a dorbézolás és a két Templom elmulasztása keményen tilalmaztatik. 7

dik Pont. A Háztól semminemű szín alatt semmiféle híreket ki vinni a mint tilalmaztatik, úgy be hozni meg nem engedtetik, mert ezen pletykák által sokszor szomorú esetek történnek. 8

k Pont. Minekutána valami kész munkának az Árát a Meiszter megszabta, keményen tiltatik a Legénynek többet venni érette. 9

k Pont. Midőn az Inas a maga esztendejét ki töltvén Legénnyé fel szabadíttatik, magát olly tisztességesen józanon és példásan visellye, hogy mind Istennek tetszhessen, mind társai, s Meiszter Urai közt kedves lehessen. Oltalmazza magát minden dorbézolástól, korheljskedéstől, verekedéstől Isten káromlástól; mert valamint az Isten az illy vétekeket; büntetés nélkül nem engedi; úgy az betsületes Ns Királyi Czéh is az illy patvarkodókat annyiszor a mennyiszer érzékeny büntetés alá fogja venni; — e felett pedig a meg jobbulni nem akarókat a T. Ns Vegye kezébe keményebb büntetés végett ki adándja. A szigorú szabályok dacára a céhnek sokszor gyűlt meg a legényekkel a baja. 1833-ban azt panaszolják a mesterek, hogy „senkitől semmi függések nem lévén s gonoszság közöttük már annyira el áradott, hogy az ő rósz viseletek a Nemes Királyi Czéhnek valóságos gyalázatjára szolgál", elhatároztatott, hogy ezentúl a legények minden hónap végén a főcéhmester házánál a kiscéhmester jelenlétében gyűlést tartsanak, és mindenkor 12 xrt. a tulajdon cassajukba fizessenek, valamint az artikulusokat tartsák. [12] Az 1835. április 23-án tartott céhgyűlésben elhatározták, hogy a vándorló legénynek a szükséges Kuntsajt, tanuló levél, avagy Testimoniális csak akkor adható ki, amelyik napon indulni akar és azután az ifjúnak akár egy 19