A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

ALLODIATORIS Irma: További adatok a bükki ősemberkutatásról

28 ALLODIATORIS IRMA 9 Nagyságos Uram! (Herman Ottó) f. hó 27-én kelt becses levelét ma megkaptam s egy percig sem kívánok adós maradni a válasszal. Engem levelének tartalma igen meglepett, mert arról, hogy a vezetésemre bízott tisztikar a miskolczi vizsgálatokból kifolyólag Nagyságoddal szemben, mondjuk a boykott terére lépett volna, arról igazán mondva a legcsekélyebb tudomásom sincsen s ismervén a tagok jellemét ezt nem is hihetem s így a legnagyobb tartózkodással kell vennem annak hírét is, hogy Dr. Kadic Ottokár a Szeleta barlangban végzett ásatásról, a Földtani Közlönyben az 1907. április—május 1—5. füzetben kiadott előzetes, kivonatos közleményével a boykottot tényleg meg is kezdette. Én a magam részéről azt hiszem, hogy itt tévedés forog fenn. Kétség a felett egy perczig sem lehet,hogy Uram Bátyám volt az a ki a barlangkutatást a borsodi Bükkre nézve szükségesnek mondotta és, hogy ezen alapul dr. Kadicnak és dr. Papp Károlynak részünkről való kombinált kiküldetése, nevezetesen pedig tekintettel a Nagyságod és az intézet egyik tagja közt fennforgó ellentét tisztázására. Én azt hiszem, hogy Kadic doktornak eszeágában sincsen elhallgatni akarni az igazságot s ha ő tehát a fentebbi, magánjellegű előzetes közleményében a históriai igazságról megfeledkezett, ez nem egyébre mint feledékenységre, de semmiképpen boykottra vezethető vissza. Sajnálom, hogy dr. Kadic Ottokár jelenleg már nincsen Budapesten, minthogy az országos felvételeknél kint a vidéken, Krassó-Szörény megyében tartózkodik, mert ha értesülni fog az itt szóbanforgóról, késégkívül ő lesz az első, a ki iparkodni fog, pótolni a mulasztást s az által fényesen fogja igazolni, hogy őt boykottálási viszketegség bizonyára nem vezérelte. Urambátyámnak szíves engedelmével szándékom is Kadicol szándéknélküli mulasztására levelének előmutatása mellett figyelmeztetni, és nem kételkedem, hogy végleges jelentésében ily irányú panaszra már nem lesz ok. Tudományos vizsgálatoknál őszintén ki kell mondani kinek és miben van igaza és kinek mennyi az érdeme s ettől a körülöttem működőknek sem szabad eltérni. A mi a múlt évben köztünk váltott levelet illeti, én azt készségesen máris aláírom és eszemágában sincsen Nagyságodnak a szóban forgó kutatások kezdeményezése körüli érdemeit csak egy percig is tagadóba vonni. Nagyságod a tudományos igazság érdekében vetette fel a vizsgálatok foganatosításának kérdését és én ugyancsak e végett szegődtem indítványa szolgálatába és ez vezérelte a kiküldött intézeti tagokat is eljárásuknál, hogy lehetne tehát most boykottról szó? Miért? A ki ezt állítja, annak bizonyítania is kell. Múlt évi levelemet és akár ezt is méltóztassék tehát bárhol és bármikor felhasználni és bizosíthatom Urambátyámat, hogy az nekem kellemetlen nem lesz, mert én mindenkor az igazság mellett foglaltam, állást és azt a jövőben is megteszem. Nagyságodnak jó és tartós egészséget kívánva vagyok . .. Nagymaros 1907 július 30 Böckh János