A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)
BODGÁL Ferenc: A mádi kovács-kerékgyártó céh
236 BODGÁL FERENC .szabadította és annak helyébe Bányai János ifjat Mester Inasnak azonnal a rendes Taxa fizetés mellett magának be szegődtette." [10]. Előfordult, hogy a szülő a fiáért meghatározott összegért kezeskedni tartozott, a mester pedig a megállapodás értelmében ruházattal ellátta az inast és megengedte, hogy bizonyos jelentéktelenebb munkák árát az inas kapja. Az 1830. július 4-én tartott céhgyűlésben Szemén István mádi születésű inast Rácz György mester úgy szegődteti, hogy a szokott taxa mellett „az Édes Atyja 50 forintok Kezesség mellett, oly formán, hogy a Majszter Ur tartozik feli szabadulásig Czizmával tartani, egy Surtzot veni, az otska patkóval való Czizma vasalás egésztélen az övé lészen, a melyért engedelmeskedni tartozik." Ha a mester inasát ruházta és minden költséget viselt, az inaséveket meghosszabbíthatta. 1831. jan. 16-án tartott céhgyűlésben Kováts András kovácsmester beszegődteti Paskó Andrást öt esztendőre, „Hogy azon 5 Esztendők alatt az Majszter ruházni illendően Köteles, el telvén az ött Esztendők akoron a maga Költségén egész ruhát veni és fel szabadítani." „1835. Június 29-kén fő Czéh Mester Ur házánál tartatott köz gyűlésben Meggyaszói születésű Szarsek János 22 Esztendős RCath. minekutánna a Ns Kir. Czéh érdemes tagjának Kuzma György Meiszter Urnái betsülettel eltöltötte törvényes inasi esztendeit, 4 fr. 24 xrkbul álló Taksa le fizetés mellett a Canon szerint felszabadítatván szabadnak mondatott, és a Mester Legények soraiba beis iktattatott, azon feltétellel, hogy a nevezett Meiszter Urnái jövő esztendőben esendő Víz Kereszt Napjáig egy Csurape két pár fejér ruha, két pár Csizma t. i. (inneplő és közönséges) egy posztó Sipka fizetés, úgy szintén az Otska Csizma vasalásainak fele által adása mellett hűségesen dolgozni megtartatván mindenekben az eleibe szabott és fel olvastatott kötelességeket és Törvény pontokat köteles lészen." 1836. január 10-i céhgyűlés alkalmával mádi születésű Simka József 16 esztendős fiút felveszik inasnak 4 esztendőre „olly formán, hogy a Meiszter Ur azon négy esztendőben ruházni, kivévén a fejér ruhákat, melly szülei kötelessége lészen, fel szabadulásakor pedig egész ruhát sorsához képest adni köteles marad. — Valamint a be szegődtetés, fel szabadítás taksájával, a társ poharazással a tisztelt Meiszter Ur tartozik." A szegődtetés taksáját a mester fizette. Az inasok a mesterség elsajátítása mellett a különféle házimunkákkal, sőt a szőlő megművelésével is foglalkoztak. 1836-ban Vitányi Pál mádi lakos panasszal fordult a főszolgabíróhoz, hogy Petrovics Jánosnál tanuló Pál fia nem a mesterségével, hanem mindenféle házimunkával foglalkozik. Petrovics Szokolyi János mester műhelyébe rendeltetett „értésére adván a Meiszter Urnák miképpen bánjon és oktassa s tanítsa az ifijút mint inast, kinek hajlandósága van ezen mesterség tanulására, hogy a Ns Kir. Czéhnek több illy alkalmatlanságot ne okozzon." „1848 és 1849-k év mint foradalmi években se szegődség se szabadulás nem történt." Az 1859. október 9-én tartott céhgyűlésben mádi származású ifjú Turótzi Mihály beszegődött a legidősebb céhbeli mesterhez, Tordai Sándorhoz az alábbi feltételekkel:
