A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

BODGÁL Ferenc: A mádi kovács-kerékgyártó céh

284 BODGÁL FERENC „Ugyan ezen esztendő végeztével ezen egyesült Nemes Királyi Czéh a S. N. Pataki Kovács Czéhtől ugyancsak vég képpen el szakadván annak rendi szerint szíves köszönettel el vált." (1817) [6]. Az anyacéhekhez hasonlóan a mádi kovács-kerékgyártó céh ezután pecsétet készíttet, ládát tart, jegyzőkönyvet vezet. A céhtárgyak közül „A Mádi Kovács és Kerékgyártó Nemes Királyi Czéh Prothocolluma Anno 1814 évben", valamint „Az inasok szegődtetésekről és Felszabadításokról szolló Prothocollum az eleikbe adatni szokott kötelességekkel" — maradt fenn, dolgozatunkhoz ezek szolgálnak forrásul [7]. Két céhpecsétük lenyomatban maradt meg, az egyik elmosódott, a másik köralakú, stilizált keretben, pajzsban szöghúzó fogó, patkó, patkókalapács és patafaragókés. Körirat és évszám a pecséten nincs. Nincs tudomásunk arról, hogy a mádi céh a későbbiekben a helytartótanácstól artikulusokat kapott volna, illetve, hogy létező — de később bizonyára elveszett, megsemmisült — szabályzataikat megerősítették volna. A céhszervezet a szokott és ismert keretek között működött a céhrendszer megszűnéséig. Ebben az időben a céhartikulusok többnyire egyformák s nagyrészt a helytartótanács által 1813-ban kiadott szabályok, melyek később nyomtatásban is megjelentek. A mádiak is valószínűleg ezt vehették alapul [8]. A céh élén a főcéhmester állt, ő intézte a céh ügyeit, neki és a többi céhtagoknak állott rendelkezésére a kiscéhmester és a szolgálótnester, a céh jegyzőkönyveit a jegyző, vagy nótárius vezette. Az atyamester a legényekkel foglalkozott. A céhgyűléseken a hatóságot képviselő, többnyire a céhtagok által erre a tisztségre felkért céhbiztos elnökölt. A céhbeálló mestereknek, valamint a céh elöljáróinak esküt kellett tenni, hogy a céh szabályait betartják. Az eskümintát a céhiratok tartalmazzák. A céh intézte az évenként legalább négyszer (vízkeresztkor, szt. Györgykor, szt. Jánoskor és szt. Mihályikor), vagy ha szükség volt, többször is megtartott gyűléseken a felmerült ügyeket. Ilyenkor szegődtették és szabadították az inasokat, adták ki a remekeket, vették fel az új mestereket s általában minden, a céhhel kapcsolatos ügyben határozatokat hoztak. A céh elöljáróit rendszerint a vízkereszti gyűlésen választották. * A céh határozta meg az inasok jogait, kötelességeit is, s mivel az itt gyakorlatban lévő s a helyi hagyományokon alapuló szokások az inasok erkölcsi magatartására, munkájukra nézve az országos sablontól eltérő vonásokat mutatnak, szabályaikat szó szerint közöljük: [9]. Az Inasok Regulái. iször Az Istent félni, tisztelni, imádni Reggel és Estve imádkozni. 2szor Kötelességében áll a' reggeli négy órakor a' Legényeket fel költeni, a' tüzet fel éleszteni, egy darab vasat be tartani akár pánt szeget, akár Láncz szemet, két vagy három hitzre kovátsolni. 3szor A> Műhelybe levő el hullott apró 's nagyobb Vasakat fel szedni, a'