A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

LAJOS Árpád: Borsodi palóc dallamtípusok

BORSODI PALÓC DALLAMTlPUSOK 267 A palóc példa említett második és kvintelő negyedik sorának dallamfordulatai más, új szerkezetű, igen elterjedt palóc dallamtípusban is felcsendülnek [4], példázva e dallamfordulatoknak a palócság körében erősen jelentkező intenzitását. A bemutatott dallamtípus a maga egészében eléggé elzárt jelenség, más tájak felé kiszűrődéseit nem sikerült megállapítanom. Ezzel szemben szinte országosan elterjedt dallamcsalád egyik ága a következő palóc típus: ELEK fi. PÁLNÉ 87é. 2 fjPAKlANPOKUBATO ~ _ ^ POMAHÁ7A7938 fl.A.) Mátra tete -jébe* jegy nyárfa to - yé-bé* j Egy nyárfa tö-vé-be'

1 Ül egy be-ty§r legény. í _K W JÍ jy S Keh -zsdjá ö-lé-be

: Róu-zsaja ö -lé- be\ i Változatai és rokonai jól követhetők Északmagyarországon, továbbá déli irányban, sőt Dunántúlon is [5]. A palóc típust elég jól kvintelő, sirató dallamokkal rokon dallamfordulatai emelik ki ebből a nagy dallamcsaládból: so' fi mi re mi re és do ti la so. la so,. E párhuzam sajátos tájjellegét külön hangsúlyozza az alsó kvintelésű dallamfordulatot megelőző dallamfrázis: so' fa mi re la' so', melyet a hangsúlytalan „fa" hang kevéssé befolyásol. Ez a dallamfrázis egy félhang híján (fi) megismétli részint a felső kvintelésű pár első négy, részint az alsó kvintelésű sor utolsó két hangját (utóbbi két hangot egy oktávval feljebb). E dallamtípus majdnem ilyen jól kvintelő, hasonlóan siralmas hangú rokonait a matyóság körében (1. Ethnographia 1960. évf. 582. old. ad 1. sz. dallam), Dél-Bükkalján (Barsi Ernő: Sályi népdalok — Herman Ottó Múzeum Adattára 594. sz.), továbbá Északkelet-Borsodban (Sztareczky Zoltán: Kékedi népdalok. Miskolc, 1959. 30. old.) követhetjük. A halálratáncoltatott lány balladájának dallamrokonságából ugyancsak: kiemelkedő példa: J&KITTYÁNAND&ÍS 69c. 3 fi TÁNCLBPÉS _ PU£ICS£NY1S58(LA.) bíTTf 3 #—* Joú esföt jóúTSwt, Csati bi - rójésszony m ^ Alszik-e nyugszik-e a Kedves kisasszony Ü tette: £í