A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

SZ. CZEGLÉDY Ilona: Középkori csontmegmunkáló műhely a diósgyőri várban

228 SZ. CZEGLÉDY ILONA 1. 1. Ide sorolhatók azok a darabok, amelyeket további munkára már nem használtak fel. Ilyenek a lefűrészelt agancsvégek [2], rózsadarabok [3] és az agancselágazások [4]. (I. t. 1, 2., II. t. 3, 4, 6., III. t. 2.) II. 1. A második fázist a hengeresen lefűrészelt agancsdarabok alkották [5], Akad olyan darab is, melyet nem hengeresen, hanem lemezesen fűré­szeltek be. (talán éppen késnyél készítésére szolgáló csontlemez nyerésé­re [6]. (II. t. 2.) 2. Olyan agancsvégeket is találtunk, amelyeknek belső szivacsos részét kúposán kivájták [7]. A fúró lenyomata is látszik az agancs belsejében. (II. t. 1.) 3. A következő lépést azok a darabok mutatják, melyeken a felső rücs­kös réteget vonókés«el hántották le [8]. Jól megfigyelhető ez a déli falszo­rosban talált agancsdarabokon. (IV. t. 1., II. t. 5.) 4. Feltehetően egy további munkafázisra vall, ha a felső rücskös réte­get lehántva, egészen simára csiszolják az agancsdarabok felületét [9]. (III. t. 4—6.) 5. A csiszolt felületű darabokon bevágások mutatják, hogy tovább is szándékoztak még rajta dolgozni [10]. A leírt módon megdolgozott darabok úgyszólván teljesen megegyeznek a budai várpalotában talált hasonló da­rabokkal. Mindkét helyen ugyanazok a változatok kerültek elő. Ebből arra következtethetünk, hogy mindkét műhelyben azonos módon dolgozták meg a csontokat, azonos lehetett a technológia. III. A kész tárgyak között is természetesen — nagy a hasonlóság a bu­dai anyaggal. 1. Fúrónyél töredékének tartjuk azt a félbetörött hengert, amely a déli falszoros szemétgödréből került ki [11]. Két sorban ornamentális díszítés és bemélyített vonaldísz látható rajta. (V. t) Mustrája egészen közel áll a budai vár Zsigmond-kori rétegeiben előkerült hasonló darabokéhoz [12]. 2. A keleti falszoros, a fentivel azonos korú feltöltésében finoman fara­gott kis levéldíszes hengert találtunk. A budai analógiák alapján azt fafa­ragó véső nyélborításának tartjuk. [13] (VI. t.) Azon az oldalán, ahol a fú­rófejet beleillesztették, csekély fémmaradvány látható. Ez a leveles díszítés ismeretlen a budai anyagban. Ez arra utal, hogy a darab itt Diósgyőrben készült, nem Budáról hozták készen. 3. Szintén fúró nyele (VII. t.) lehetett az a másik, az előbbinél kétszer szélesebb félhenger, amelyen jól látszik, hogy esztergán munkálták ki. A párhuzamos vonaldíszéken kívül pontkörös díszítés is található ezen a da­rabon. Ehhez hasonló anyag nagyszámmal került elő Budán. Ez a fúrónyél ahhoz a fúrótípushoz tartozott, melynél a vízszintesen álló henger köze­pére illesztették be a fúrófejet [14]. Művelődéstörténeti érdekesség számba menő lelet: a kis sakkfigura [15] (VIII. t.) került elő a nyugati falszoros déli felében levő árnyékszék melletti Zsigmond-kori törmelékrétegből. A 2,7 cm magas geometrikus díszítőelemek­kel rendelkező figura törzse háromszorosan tagolt. Tetején két kis fülszerű kiképzés látszik. Egyik fele sérült, nem állapítható meg teljes biztonsággal, hogy több ilyen fülecske volt-e rajta? Mai szemmel bástyának tűnik a kis figura, ám hacsak a ma látható fülecskéje volt, akkor a hasonló korú

Next

/
Thumbnails
Contents