A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

VALTER Ilona: A bélapátfalvi monostor feltárási munkálatai 1964-ben

218 VALTER ILONA déli fala előtt középen volt a feltételezhetően nyolcszögű kútház, melyben ciszterna volt. A refektórium a kerengő déli faláyal párhuzamosan helyezkedett el, és nem arra merőlegesen építették, pedig ez a ciszterci monostoroknál általános szokás volt [11]. A monostor tehát feltételezhetően egy négyszögű zárt tömböt alkotva csatlakozott a templomhoz. Pontos alaprajzi elrendezését, nagyságát, termeinek szintjeit a teljes feltárás fogja világossá tenni. A bélapátfalvi ciszterci apátságot 1232-ben alapította II. Kilit egri püspök [12]. Az ide települő szerzetesek Pilisről rajzanak ki, az anyamonostor tehát Pilis. Szükségesnek tartjuk, hogy egy kicsit bővebben foglalkozzunk a pilisi apátsággal is. A pilisi ciszterci apátságot 1184-ben alapította III. Béla [13]. A pilisi apáitság a franciaországi Acey-ből települ. Acey 1136-ban települt Cherlienből, mely 1131-ben Clairvauxból rajzott ki [14]. A pilisi apátság is közvetve tehát Clairvauxból származik. Az apátság épületéből semmi sem maradt meg. Épületei 1526-ban elhamvadtak, 1541-ben meg a török betelepedésével egész Pilis vármegye behódolt terület lett, s így az apátság épületével senki sem törődött. így azután az is feledésbe merült, hogy hol állott egykor az apátság [15]. A mai napig sem sikerült kétséget kizáróan azonosítani a monostor helyét. Mellette állott egykor a pálosok kolostora. A pálos rendet Özséb esztergomi kanonok alapította 1246-ban. A pilisi kolostor 1250-től 1300-ig a tartományfőnöknek a székhelye volt. 1374 óta nem hallunk róla [16]. Két kolostorhely ismeretes Pilisszentkereszt mellett: az egyik a közvetlenül a község közelében lévő „Klastrom kert", a másik a csobánka-pomázi út mentén fekvő Kiskovácsi puszta melletti romterület. A múlt század 60-as éveiben és e század elején a műtörténészek a Pilisszentkereszt melletti romokat tartják a ciszterci monostor maradványainak (Csánki, Henszlman, Arányi, Rómer, Mölüer, Divald, Békefi, Gerecze). Krompecher László 1928-ban írt tanulmányában szembeszáll e felfogással és hosszan bizonyítgatja, hogy a Pilisszentkereszt melletti romok a pálos kolostor maradványai, s szerinte a Kovácsi puszta melletti romterületen volt a ciszterci monostor [17]. Kisebb ásatást is végzett ez utóbbi helyen 1932-ben, azonban a ciszterci monostort nem találta meg. Egy kis középkori templom oldalfalát és félköríves apszisát találta meg, s feltárt egy XIV—

XV. századi üveghutát [18]. A Pest megye műemléki topográfiájában közölt 1766. évi „Joh. Henr. Jáger iur — geom." jelzésű hatánfcérkép a Pilisszentkereszt melletti romokat „Rudera monasterii Cisterciensisnek" nevezi. Ugyanitt írja Voit Pál: „A Klastromkert romterületének cisztercita eredetét közvetve az is erősíti, hogy az onnan előkerült ábrás padlótéglák Magyarországon egyházi építkezésekből eddig csupán egykori premontrei vagy cisztercita építkezésekből kerültek elő, amelyek között ismert műhelykapcsolat állott fönn, s azt is tudjuk, hogy e XIII—

XIV. századi műgyakorlat előképei, illetve hasonmásai egyedül e szerzetesrendeknek franciaországi monostoraiban ismeretesek" [19]. A pilisi ciszterci apátság, mint ahogy az előzőekben láttuk, Franciaországból települt hazánkba. A Klastrom-kert területén 1913-ban kisebb ásatást végzett Gerecze Péter. A november 2-től 28-ig folyó ásatás során mintegy 90 négyzetméter-