A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

DETSHY Mihály: Hol állt a középkori sárospataki vár?

194 DÉTSHY MIHÁLY cum alys familiaribus suis" megtámadta Komjáty Albertet (OL Dl. 31592.): Pálóczi Simon és László 1450. évi transactiojában: „de castro ipsorum vihel" (Leleszi konv. lvt. Acta anni 1450, Nro. 30. OL Filmtár C. 166.); 1451-ben az újhelyi bíró oklevele szól „Johanne de Cheb Castellano castri Wyhel"-ről (OL Dl. 14453.); 1459. jan. 17-én Pálóczi László Helmecen írt levelében közli, hogy „nos propter quaedam facta nostra ad castrum nostrum Wyhel proficisci habemus et volumus, et per octo dies vei ultra ibi facere habebimus." (Zichy O. X. k. 48.: o.). [43] 1453. május 16.: Zichy O. IX. k. 358. o.: 1464. nov. 24.: u. ott, X. k. 333. o.. 1467. febr. 9.: Iványi, Bártfa levéltára I. k. 1671. sz.; 1468. szept. 9.: Zichy O. X. k. 464—5. o.; 1470. márc. 30.: u. ott, XI. k. 50—1. o.; 1470. ápr. 12.: Iványi: Eperjes levéltára I. k. 477. sz. [44] Buda, 1461. dec. 13. (OL DL. 15664.): „Quendam vicum seu plateaim ipsius Comitis ladislai et fratrum suorum heecze vocatum in Opido eorundem Sarospathak appellato in Comitatu Zempliniensi existente adiacentem, que a superiori claustro Beaté Marié virginis et fratrum minorum Sancti Francisci et a quadam fossa circa Idem Claustrum ex superiori parte eiusdem adiacente versus propriam Curiam ipsius Comitis ladislai in fine superiori ipsius Opidi Sárospatak habitam et vlterius versus possessionem seu villám Ardo in longitudine tenderét quemnam piateam ipse Comes Ladislaus ex eo quod dicte sue Curie vicina est, plusquam Alia sua Bona favore suo amplectitur, vt eo cicius piatea ipsa popularj possit, Ita libertauimus..." [45] Buda, 1465. jan. 17. (OL DL. 16155.): „ ... Id duximus annuendum et concedendum, vt ipse Curiam suam in opido suo pathak vocato in comitatu Zempleniensi existente habitam, ad modum Castri, cum propugnaculis menibus fossatis, et alys necessarys edificys, construere et edificare, constructumque et edificatum, ipse tandem, et sui heredes vniuersi... tenere et possidere valeat atque possit..." Divald feltevése, hogy Pálóczi azért kívánja curiáját erődíteni, mert a szerinte akkor már fennálló vár Patakon királyi tulajdonban maradt, minden okleveles bizonyítékot nélkülöz. [46] II. Ulászló, Buda, 1493. aug. 9. [Leleszi konv. lvt. Acta Anni 1493, fasc. 101. No. 34. OL Filmt. C. 169.): „ ... exponitur nobis in persona fidelis nostri Magnifici Anthony fily quondam Magnifici Stephani de Palocz Quomodö Vniuerse Littere et literalia Instrumenta factum (?) vniuersorum Castrorum, castellique ac possessionum necnon Jurium possessionarium Magnifici quondam Emerici de dicta palocz predicti (?) in de Ung ac wyhel in Zempliniensi et Dédes in Borsodiensi necnon castelli Pathak in eadem Zempliniensi comitatu existentis et pertinenciarum eorundem... post mortem videlicet et decessum praefati quondam Emerici de Palocz Manibus... dominarum dorothee relicte et Anne filie eiusdem quondam Emerici de paloch consortis scilicet Magnifici Johannis Ernusth de Chakthornya deuenissent..." [47] Rőmisch Ferenc zemplémmegyei geomatra egyik 1785. évi, a pataki Ref. Könyvtárban őrzött sárospataki térképén az egykori curia vagy castellum telkekkel körülvett, beépítetlen területe jól kivehető. A klarissza kolostorról Szombathi: História Scholae seu Collegii Ref. Sárosp. (Sárospatak, 1860.) 8—9. o.: „At putem situm fuisse in coíliculo vulgo Széldomb dicto. Nam in colliculo memorato claustrum antiqui operis lapidei extitisse vulgo notum est, et rudera hodieque constantia testantur, idque anno 1566... a tataris... igne subjecto exustum ac desolatum fuisse observat Johannes Tsétsi professor Johannis filius." Valójában egyébként az 1566. évi tatárpusztítás is elkerülte Patakot, ahogy a korabeli forrásokból egyértelműen kitűnik. [48] IX. Bonifác pápa 1401. ápr. 8-i bullája a Szt. Anna klarissza kolostort, amely 1391 óta szerepel oklevelekben, a minoxiták közvetlen szomszédságában említi (Mon. Vat. 1/4. k. 315. o.). A beginákröl egy 1492. május 20-i adománylevél szól először, ugyancsak a minoriták szomszédságában: „... religiosarum dominarum beginarum penes claustrum fratrum minorum beati Francisci in oppido Sarospathak fundatum..." (OL Leleszi konv. Prot. I. pag. 47. Oszwald Ferenc kutatása). Pálóczi Imre özvegyének 1503. évi adománylevelében: „reli-