A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

DETSHY Mihály: Hol állt a középkori sárospataki vár?

HOL ÁLLT A KÖZÉPKORI SÁROSPATAKI VÁR? 191 JEGYZETEK TI] Dercsényi Dezső—Gerő László: A sárospataki Rákóczi-vár, (Budapest, 1963) 9. o. Í2] Notitia Topographica, Politica inclyti comitatus Zempléniensis per Antonium Szirmay de Szirma, Budae 1803, 201. o.: „Ostentat hucdum arx vetustam illám turrim Vöröstorony, quam a Stephano junioré Rege exstructam supra vidimus." Hasonlóan a Not. Hist. Cottus Zempl. 9. o.-án. 13] Bél Mathiae Notitia Comitatus Zempliniensis, Egy Kvt. kézirattár, Kaprinay Gyűjt. Tomi in 4°, Tom. XXIV. fol. 37—43.: „Post alios, quos scimus, occuparunt id Bohemi tenueruntque diutiuscule, Ziska duce arcem quoque sive condente, sive tantum restaurando communiente... Arx Patakiensis occupat angulum oppidi sui Nominis, ex ea parte, qua latere uno orientem meridiem altero spectat. Angulus inter hoc utrumque latus ostentat vetustam turrim rubram nomine (Vörös torony) quem ab Iskra duce Bohemorum exstructam credunt peritiores." ,{4] OL Kam. lvt. Arch. Patakiense Rákocziano-Trautsonianum, Acta Radicalia, Tit. Sárospatak, Fasc. IX. No. 860. Urbaria et Conscr. No. 21. Sine dato.: „Rubram Turrim Vulgo dictam, quem Traditione aestimata Petrus et Gábriel Prenyi per Bohaemicos Opifices et murarios fundari et erigi fecit." 15] Varjú Elemér: Magyar várak (Bp. é. n.), 136—142. o. |6] A legalsó szint lőréseit Dercsényi—Gerő idézett munkája nyíllőréseknek tartja (10. o.). Könyvük Irodalom c. fejezetében (93. o.) szerzők vitatták lektori véleményem erre vonatkozó észrevételeit, és — feltehetőleg félreértve ezeket — a következőket írták: „Sajnos nem tudtuk magunkévá tenni Détshy Mihály álláspontját, aki a lényeges kérdésekben velünk teljesen ellentétes véleményt képvisel. Szerinte a lakótorony mai formája inkább XV. századi, lőrései kezdetben számszeríj kilövő nyílások voltak, de használták a lőpor alkalmazása után is, s a lőporfüst, elvezetésére készültek a szellőzők." Lektori véleményemben a torony korát illetően nem foglaltam állást, a lőrésekre vonatkozóan pedig az alábbiakat írtam: „A „pince" nyíllőrései szerintem szakállas puska-lőrések, mint a vár más részein talált, bár későbbi többágú lőrések." [7] Az ásatásokat 1959—1963-ban a Nemzeti Múzeum Tört. Múz. Középkori Oszt. részéről Kovalovszky Júlia, 1963-tól a Sárospataki Rákóczi Múzeum régésze, Dr. Molnár Vera irányításával végezték. 18] Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. k. (Budapest, 1963) 47. o. [9] Wenzel: ÁUO III. k. 24. o.: Quod nos quandam turrim in castro nostro de Pótok ex parte septemtrionali existentem nondum perfectam, sub nostro nomine constructam Comiti Michaeli filio Ubul fideli nostro perpetuo duxerimus conferendam. Ita quod eam perficiat ipse... T10] „et in cisternis partém habeant communiter cum eisdem..." (u. ott). [11] Wenzel: ÁUO IX. k. 561—2., továbbá Karácsony: Magyar nemzetségek I. k. 112] 1263. ápr. 24. Fejér: C. D. V/l. 102. o. [13] Erzsébet királynő 1271. évi oklevelében: „ ... domina Anna soror ipsius domini regis Stephani cum ceteris infidelibus regni nostri, expugnato castro de Pótok nos excepit et duxit ad castrum Turul..." (Nagy I.—Véghelyi D.—Nagy Gy.t Zala vm. tört. I. k. 57—60. o.); IV. László 1273. május 23-i oklevelében: „... cum praedictus auus noster transmissa armatorum multitudine primum nos, et dominam Reginam, matrem et sorores nostras karissimas de castro Patak educi fecerat et extrahy..." (Wenzel: ÁUO IX. k. 12. o.) 114] 1267. dec. 14.: Szentpétery II. 1874. sz.; 1268.: u. ott, 1886. sz. T15] U. ott, 3152—6. sz., továbbá HO VI. k. 279. [16] 1308.: Zichy O. I. k. 120. o.: 1312. júl. 1., 6. és 16.: Anjouk. O. I. k. 259—260., 261. és 263. o.; 1312. júl. 20.: Sztáray O. I. k. 41. [17] Tört. Tár, 1883. 211. o.: „quia idem sub castro Pótok et sub castro Zalanch pro fidelitate regiae coronae debita laudabiliter dimicavit." Í18J Wenzel: ÁUO VIIL k. 5. o. és IX. k. 391. o.: „Volumus eciam, quod necessi-