A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

K. VÉGH Katalin: Boldogkő várának feltárása

BOLDOGKŐ VARÁNAK FELTÁRÁSA 163 [98] Thaly K., Munkácsi levéltárak és udvartartási iratok (1680—1701). Tört. Tár. 1900. 313. [99] Rupp J., Magyarország helyrajzi története II. (Pest, 1872) 222. [100] Benczédi L., A hegyaljai kuruc felkelés 1697-ben. (Budapest, 1953) 100— 101. [101] Gerő L., Magyarországi várépítészet. 366. [102] Csikváry A., Vármegyei Szociográfiák VII. 169.; Matthiae Bel, Conpendium ... 129. [103] Rupp J., Magyarország... 222. [104] Vályji A., Magyar Országnak leírása... 241.; Hunfalvy J., Magyarország ,gS jÉírdély eredeti képekben. 268. : [105] Vályi A., Magyar Országnak... 241. [106] Rupp J., Magyarország... 222. [107] Matthiae Bel, Conpendium... 129. [108] Rados J., Magyar kastélyok. (Budapest, 1939) 12. [109J Itfannis Tomka Szászky, Introductio ... 545. [110] Csorna J., Abaúj-Torna vármegye nemes családjai. (Kassa, 1897) 439. [111] Sziklay J.—Borovszky S., Abaúj-Torna vármegye... 288. [112] Osztrák-Magyar Monarchia... 251.; Hunfalvy J., i. m. 268. A rajz olyan távolból készült, hogy nem használható. [113] A feltárást az Országos Műemléki Felügyelőség megbízásából e sorok írója vezette. Ezúton is köszönetet mondok Kozák Károlynak az ásatás és a feldolgozás során nyújtott értékes segítségéért. A vár helyreállításának tervezője Koppány Tibor. [114] A várban a feltárás során előkerült középkori leletanyag szegényes. Segítségével nem lehet a vár egyes részeinek pontosabb korát megállapítani. Ezért bővebben csak a jelentősebb darabokkal foglalkozunk. A leletek fényképen való bemutatása olyan szempontból történik, hogy a vár minden részéből szerepeljenek az ott előkerült anyagból jellegzetes darabok. [115] Parádi N., Középkori cserépfedők. Fol. Arch. 10 (1958) 157. [116] Nemes M.—Nagy G., A magyar viselet története. (Budapest, 1900) 143.; Kalmár J., A magyar kard művészete. (Budapest, 1938) 21. [117] Nemes M.—Nagy G., A magyar viselet... XLII. t. 19. [118] Uo. 146. [119] Az alacsony perem ilyen korai, bár nem gyakori jelentkezésére Kozák Károly hívta fel a figyelmet. [120] A kohó részeinek rendeltetését, a rézérc nyerés folyamatát Zoltay Endre, a miskolci Lenin Kohászati Művek mérnöke dolgozta fel. Zoltay E., HÓMÉ 6 (1966). [121] Kalmár J., Die Tschinke, oder Teschner Brüchse. Fol. Arch. 10 (1958) XXVIII. t. [122] Az érmek meghatározását Bíróné Sey Katalinnak köszönöm meg. [123] Gerő L., Magyarországi várépítészet. 119., 137., 146. [124] Uo. 137—138. [125] Menclova, D., Középeurópai XIV. és XV. századi szabályos alaprajzú várpaloták. Művészettört. Ért. 7 (1958) 82. [126] Uo. [127] Koppány T., Csesznek vára. (Budapest, 1962) 12. [128] Menclova, D., Művészettört. Ért. 7 (1958) 82.; Koppány T., Csesznek vára. 8, 12. — Koppány T. Boldogkő öregtornyának tartja a háromszögű tornyot, amelynek belső oldalához építették később a bővítést. [129] Koppány T., Csesznek vára... 10. [130] Gerő L., Magyarországi várépítészet. 137. [131] Koppány T., Csesznek vára. 10. [132] Zoltay Endre közlése. [133] Leszih A., Numizmatikai Közi. 1941. 50. [134] Err\yey J., Oroszlánkő vára és urai. Fejérpataky Emlékkönyv. (Budapest, 1937) 115—116. 11*