A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)
K. VÉGH Katalin: Boldogkő várának feltárása
150 K. VÉGH KATALIN három Lakatokkal zárjak, azon Kapun vagyon más Kapu...", „azon Kapu között vagyon edgy Cirkáló Bástya (azaz a kaputorony), kiben az Hajdúk tüzelnek ..." Beljebb, bal kéz felől van a „Czonka Bástya alat edgy Pincze, Kö Sziklabul ki vágattatott, melynek négy aga vagyon" (ma is megvan a pince). „Azon Pinczének ajtaja felet Fákon fel vagyon edgy Ser főző Üst Katlan, Vagyon mas Réz Üst is ..." Ezután a vár tövében gabonavermekről, majd a vár alatt földek terményeiről és az állatállományról ír, majd folytatja: „A Czonka Bástya alat vagyon edgy gerendás haz, az ki jol lehet egészlen el nem végeztetet, melyben mostanis lakatos lakik", „azon Uj haz mellét vagyon edgy nagy Gerendás haz kiben az hajdúk laknak ... az két haz közöt Puszta Pitvar". Ezek az építmények valószínű a csonka bástyán kívül, a szikla oldalában állhattak. A csonka bástyán ezután különböző fegyvereket, kisebb ágyúkat említ. Tetőzete romladozhatott, mert azt írja, hogy „két esztendők múlva építeni kel". „Az Czonka Bastyatul fogva a felső var kapuaig vagyon edgy foljosó, az Lövő lyukak mellet, melj fabul az előtt négy Esztendővel épitetét..." (a Ny-i várfal védőfolyosója). Majd rátér a felső vár összeírására: „Az első várban az mint járnak vagyon edgy kamora Deszkabul való, az mellet vagyon edgy köbül épitetet Istalo, 12 lóra való... ugyan az mellet van edgy öreg Bolt... azon öreg Bolt mellet van edgy kis Kamoracska..." Ezeket az építményeket, helyüket ma már nem lehet megállapítani. Lehetségesnek tartjuk, hogy a XVII. századi építésű, téglapilléres helyiség lehetett az istálló. „Az kicsiny Kamoracska mellet vagyon edgy erős sötét Tömlöcs", amely azonos a feltárás során előkerült, a sziklába befaragott, mély helyiséggel. A tömlöc „ellenében ugyanott van edgy sütü haz... azon haz alat vagyon edgy erős Boltocska az Földben,... kinek két ablakja az felső várba jaro kapu közé szolgál, azon sütő Kaz mellét vagyon Fabul épitetet Grádics, az Grádics mellet vagyon edgy köbül épitetet Pitvar, Gerendás, Deszkás, azon belől vagyon edgy Gerendás lakó haz, kit Ur hazának hinak..." Ezeket a helyiségeket sem tudjuk helyhez kötni ma már. Tovább olvassuk: „Azon tractusban vagyon edgy öreg Gerendás Uj Palota, melj valami tapasztos falai által van rekesztve, abban van zöld kaljhas kémencse, sémire való, ugyan azon Palotában van edgy Száraz Malom, cum omnibus suis apertinentis ..." Itt a D-i toronyról van szó, amelyben a feltárás során megtaláltuk a malom sziklába faragott helyét. „Vagyon edgy kut, melynek Tizenhárom ölyi az meljsége, ahoz vagyon tizen három ölyi Lancs, edgy vederrel edgyütt, azon kut mélet van edgy kovács Méhelj, de ártalmas heljen van, el kel rontani..." Itt a ciszternáról van szó, amely valóban az említett mélységű, 26 m mély. A kovács műhelynek ott nem akadtunk nyomára. Az inventárium azután hosszasan beszél a palotáról, amelynek földszintjén kamrák és konyhák vannak, emeletén lakószobák. „Azon háznak elenében vagyon edgy boltos Kápolna, az holot az Isteni szolgalat célébráltatik,... azon Kápolnán belől vagyon alsó és felső Por haz..." Ez valószínű a háromszögletű bástya lesz, amelynek emeleti részén lehetett a kápolna (boltozatának nyoma a falakban látható), ez alatt és felette pedig a lőport tárolhatták. Az öregtornyot „négy szegletü Bastanak" említi, amely öt emeletes, „az ki leg nagyobb a magosb az varban". Környékére tehetjük a tapasztott, sövényes kamrákat is. Végül az összeíró visszatér a háromszögű bástyára és ezt írja:
