A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

K. VÉGH Katalin: Boldogkő várának feltárása

148 K. VÉGH KATALIN előkerült két cölöplyuk egy belső kapuzat helye. A csonka bástyán semmi jel sem mutat arra, hogy a cölöplyuksor ott folytatódott volna. A szikla hirtelen emelkedése miatt palánkfalra ott nem lehetett szükség. A felső várat délről a D-i torony D-i falának a meghosszabbítása védte, amely az öregtoronyig tarthatott, de nagy része már csak habarcsnyomokban látszik. Későbbi javítások miatt a D-i torony és a Ny-i várfal egymáshoz való viszonyát ma már nem lehet pontosan tisztázni, de a várfalnak a saroktól, a torony falától kissé eltérő vonala, szélessége a későbbi hozzáépítésre mutat. Később építették tehát a pártázatos védőfalat, a kaputornyot, a csonka bástyát, s valószínűleg ezekkel egyidejű a palota K-i falát védő kőfal is. A XV. századi építkezést nehéz a vár valamelyik birtokosához kötni. Boldogkő a XV. században gyakran cserélt gazdát. 1427—53-ig Brankovics György szerb despota birtokai közt szerepel több északmagyarországi, felvidéki várral együtt. A század közepétől sűrűn változnak a birtokosok, s ez az állapot nem lehetett alkalmas egy nagyobb mérvű építkezésre. Valószínűnek tartjuk, hogy Brankovics idején épül ki Boldogkő végleges formájában. A belső tornyos várak hazánkban a XV. század első feléig épülnek ki [130]. Csesznek vára hasonló védőműve is a XV. század első felében létesült [131]. A XVI. században készülhettek a csonka bástya ágyúlőrései, valószínű a század első felében. A XVI. századi építkezés maradványa a sövényfonadékos döngölt fal, s valószínű a sziklába faragott kohójelenség is a palotában talált salakmosó medencével együtt. A rézérc kohósításának ilyen módja megfelel a XVI. századi eljárásoknak [132]. Célját — a körülmények figyelembevételével — pénzhamisításhoz szükséges anyag előállításában látjuk. A hamis pénzek rezet és ónt tartalmazó bronzból készültek [133]. Hamispénzverésnek már a XV. századból is van emléke. A XV. század közepén Oroszlánkő várában is folyt, 1887-ben megtalálták a kohót, szerszámokkal együtt, s nagyon sok kivágott lemezt, hamispénzt [134]. Legnagyobb arányú hamispénzverés azonban a XVI. században volt, mégpedig a Felvidéken. Ebben legnagyobb szerepet a BebekEZZJ HUMUSZOS GJ OMLADÉKOS FELTÖLTŐDÉS 45. kép. A felső vár metszete a D-i torony 3. sz. kutató árkának rneghossza b bításá ban.