A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

K. VÉGH Katalin: Boldogkő várának feltárása

126 K. VÉGH KATALIN A csonka bástyát D-ről a pincebejárat felett épített, 60 cm vastag, 140 <:m magas, rossz megtartású fal zárja le. A bástyán több osztófal került elő (15, 16. kép). Az említett faltól É-ra egy 170 cm magas, L alakú fal jött elő („A" fal), amelynek a sarkától a bástyafalig küszöböt építettek, 100 cm szélesen, a sziklától 170 cm magasan. A küszöb előtti sziklamélyedésben vájatok mutatkoztak, amelyek valószínű a kapuzattal függtek össze. Az „A" faltól É-ra egy hevenyészetten rakott, átlagosan 90 cm széles, K-i végében 125 cm, a Ny-i — sziklamélyedésbe alapozott — végében 250 cm magas fal került elő („B" fal). A falmaradvány mindössze csak 100 cm magas volt, alatta törmelékes feltöltődést találtunk. E falat később elbontottuk, hogy a sziklafelszín jelenségeit láthassuk. Az alatta levő feltöltődésben XIV—

XVII. századi és XVIII. századi edénytöredékek voltak. Valószínű tehát, hogy ezt a falat a XVIII. században építették, akkor, amikor a bástya Ny-i fele már feltöltődött. A bástya feltöltődése pedig az 1701—1702-es robbantás eredményeként történhetett. A bástya É-i részében több osztófal alapozását találtuk. A háromszögű toronytól Ny-i irányba haladva, tompaszögben megtörve mutatkozik az egyik, s pontosan a lőrésnél végződik („C—C/a", 1. 5. kép). Ennél a falnál azonban korábbi volt a részben alatta húzódó, másrészt csak habarcsnyomokban követhető „D" fal. Az „E" fallal pedig később valószínűleg a sarok felé eső lőrést zárták el. Az említett falakkal a bástya területét helyiségekre osztották. A sziklafelszínen több befaragás vált láthatóvá. Az „A" faltól D-re 30 cm magas lépcsőfokok vannak, tetejükön cölöpök elhelyezésére szolgáló bevágásokkal (5. kép). A ,,C—C/a" válaszfal és a bástyafal által közrezárt részen 13 cölöplyukat találtunk, két É—D irányú sorba rendeződve. Átmérőjük 15—30 cm, mélységük 6—20 cm között váltakozik. A bástyafal mellett egy 250x55 cm nagyságú, 30 cm mély árkot faragtak a sziklába, ÉK-i sarkánál •egy kis négyszögletes cölöplyukkal. E befaragások rendeltetését nem lehetett kideríteni. Az „A" és a „B" fal közötti részen, részben a „B" fal alá nyúlva egy 115x190x130x210 cm méretű, vízszintes aljjal faragott medencét találtunk, amely az ÉK-i oldalánál 120 cm, a DNy-inál 40 cm mély. Az utóbbi oldalából, a medence tetejétől egy 12 cm mély csatorna vezet ki, beletorkollva egy É—D irányú kis vájatba. Ez utóbbi csatorna É-i végéből újabb, derékszögben megtört 12 cm mély vájat halad a palota felé. A törés mellett egy négyszögletes, 13 cm mély cölöplyuk van, majd ettől ismét K-re egy másik 20 •cm mély lyuk. A medence előtt a sziklaemelkedés oldalában kis lépcsőfokok helyezkednek el. A „B" és a „C—D—E" falak között levő területen, a sziklaemelkedésbe faragva egy négyszögletes kis kohót találtunk. Nagysága: 70x18x85x55 cm, közepén 55 cm mély, ÉK-i sarkánál 21 cm átmérőjű, 34 cm mély cölöplyuk látható. A kohótól Ny-ra még 7 cölöplyuk került elő, átmérőjük 10—21 cm, mélységük 9—14 cm között váltakozik. A kohó D-i oldalában egy 7x8 cm átmérőjű lyuk van, az alatt pedig négyszögletes kis medence (19—20. kép), amely 20x35 cm nagyságú, mélysége 15 cm. Ez előtt, a sziklaemelkedés alatt egy 7 cm mély vájat került elő. A kohó D-i sarkából 320 cm hosszú, 6 cm széles, 5 cm mély csatorna vezet egy 18x40x90x50 cm