A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

K. VÉGH Katalin: Boldogkő várának feltárása

BOLDOGKŐ VARÁNAK FELTÁRÁSA A Boldogkőváralja község határában álló Boldogkő vára egyike BorsodAbaúj-Zemplén megye ma is meglevő, aránylag legépebb középkori várainak, s egyike az északmagyarországi, hegyen épült, kisebb méretű váraknak. Alaprajzilag szabálytalan, É—D irányban hosszan elnyújtott, belsőtornyos. A várral legrégebben a XVIII. századi topografikus-leíró munkákban foglalkoztak. Első ilyen említésével Bél Mátyás 1767-ben kiadott Compediumában [1] találkozunk, majd Tomka Szászky 1777-ből fennmaradt Introductiojában, az előbbihez hasonló szöveggel [2]. Mindkét szerző azonban csak egészen röviden, az akkori állapotot és tulajdonost feltüntetve tesz említést a várról. Valamivel bővebben ír róla Vályi András az 1796-ban Budán megjelent „Magyar Országnak Leírása" c. könyvében, említést téve a korábbi birtokosairól is (3]. Ezután már csak a XIX. század közepéről ismerünk újabb leírást Boldogkőről, mégpedig Hunfalvy János [4], majd Rupp Jakab [5], Sziklay— Borovszky [6] Osztrák—Magyar Monarchia írásban és képben [7], később pedig Csikvári Antal monografikus munkájából [8]. Ezek a várnak szintén csak rövid birtoklástörténetét adják néhány — a várral kapcsolatos — történelmi eseménnyel együtt, nagyjából a XVIII. század végéig. Ujabban a műemlékekkel foglalkozó monografikus munkákban ismertették Boldogkőt mai állapotában, de történetének summázott leírásában az említett korábbi összefoglaló munkákra támaszkodtak [9]. Az említett munkák szerzői a vár építésének idejével nem foglalkoznak, csupán megemlítik többségükben, hogy „már a XV. században állott" [10]. Korai építéséről — bár okleveles adatokra nem támaszkodva — először Hunfalvy J. beszél, amikor elmondja, hogy „némellyek szerint már a tatárjárás idejében állott, s a környék lakosai a tűzzel-vassal pusztító ellenség elől benne találának ótalmat..." [11]. Hozzá hasonlóan a tatárjárás idején mint menedékhelyet említi korábban Vályi András is [12]. Csikváry A. szerint valószínű a XIV. század közepén, Nagy Lajos uralkodása alatt épült] 13]. Okleveles adatra utalva először Kemény L. állapítja meg, hogy a tatárjárást követő várépítési korszakban épült Boldogkő is [14]. Györffy György munkájában említi, hogy a vár első okleveles előfordulása a XIII. század végéről, 1295 körüli időből maradt fenn, de megemlíti, hogy még korábban IV. László cserében megszerezte [15]. Boldogkő váráról ábrázolás, továbbá építéstörténetéhez szolgáló feljegyzés, adat nem maradt fenn a középkorból. Építéstörténetének tisztázásához régészeti feltárás volt szükséges, amelyet 1963—64-ben végeztünk el. Mielőtt azonban rátérnénk a feltárás eredményeinek tárgyalására, először a vár történetét ismertetjük.