A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)

KOMÁROMY József: Herman Ottó levelei a miskolci múzeumban

HERMAN OTTÓ LEVELEI A MISKOLCI MÚZEUMBAN 93 rít, letör a lábamról. Az elvet — Annusért — lekűzdhetném, de az akadályok akadálya az, hogy a hivatalos világ előttem már merőben idegen. A minisztériumban nincs bizodalmas barátom, a városnál soha sem volt, a Képviselőház nekem idegen, nincs egyetlen bizodalmas barátom; ez természetes eredménye a ny olczv an esztendőnek— az ember azon veszi észre magát, hogy egyedül van, bizodalmas emberei mind a földben porlanak. Végre: tanítónőt behozni! Apálya túl van tömve s a verseny képtelen. Bárczyval reméltem, hogy a Pósa ünnepen megismerkedem: nem sikerült — a közoktatásügyi miniszterrel majd akkor ismerkedem meg, mikor a műkincs készen lesz s átnyújtom! Vigasztalan állapot, mely az öregségben napról napra romlik. Köszönt az öreg Herman Ottó 103. Fehér papír M: 15 cm. 4 mm. Sz: 11 cm. 2 mm. 2 oldal Címzés: Tekintetes Szeöts Béla uradalmi tiszttartó úrnak Tavarna Zemplén megye Budapest 1914 júl. 8. Kedves Béla öcsém! Ha Te helyzetemet és állapotomat ismernéd, tudom, hogy soha sem írnál nekem közbenjárást és utánjárást kérő levelet. Az elsőt nem, mert én el vb öl sem magamnak, sem másnak nem kértem senkitől, semmit, sohasem: ebben van kivételes helyzetem er ej e s ezt nem adom fel soha, senki kedvéért; az utóbbira reá nem érek, mert igazán dolgos ember vagyok s a munkára mindenképpen reászorulok. Ez egyszer s mindenkorra van mondva. A mi kérdéseidet jelenti, vedd tudomásul, hogy a házat feleségem tervezte és Kárász erdőmester rendezte be a technikai keresztülvitelt. Kárász meghalt és a feleségem a részletekre nem emlékszik. Azt biztos tudom, hogy az ebédlő és konyha közötti fal nem a földön, hanem egy vastraverszen épült, s hogy a fáskamra és fürdőszoba inkább csak oda van támasztva a nagy ház falához. Azt csak jelezem, hogy bizonyos dolgaimra számot tartok, de ezeket csak akkor jelölhetem ki, mikor oda kimegyek; mert a „Magyar pásztorok nyelvkincsének'''' 38 ik ívét korrigálom és csodálkozom, hogy még bírom. ölel öreged Herman Ottó