A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)

KOMÁROMY József: Herman Ottó levelei a miskolci múzeumban

82 KOMÁROMY JÓZSEF 82. Fehér papír, — (a M. Ornith. Központ hivatalos lev. papírja) M: 22 cm. Sz: 14 cm. 4 mm. 4 oldal Címzett: Szüts (:Szeöts:) Béla. Budapest, 1904. novb. 25. Édes Bélám ! Az adatokat vettem és köszönöm. Azt képzelheted, hogy ezerszer leveled egyéb, szomorú tartalma érdekelt. Mindég kerültem, hogy neked benyomásaimat megírjam, mert a házasfelek közötti dolgok annyira öreájok tartoznak, hogy más ember egyáltalában nem illetékes sem bírálatra, sem ítéletre. Nekem csak az látszott volna természetesnek: megosztozni és teljesen elválni, mert ha az utóbbi nincs, a viszály meg-megújul s a rossz hatást elevenen megérzik a gyermekek. De hát ez is csak subjectív felfogás, mely nem. illetékes. Azt azonnal láttam, hogy az az asszony nem közénk való, mert abban a kedély­nek, a melegnek egy szikrája sem volt meg. Egészen más faj s mint ilyen sem a javából, nem jellem. Ezekkel bánni nekünk lehetetlen, mert a benső megértés, tehát az öszhang teljesen hiányzik. Ezen nem változtathat semmi, azért kellett volna a viszonyt ketté vágni. Gyermekeid sorsa bizony sajnálatos s én azt a tanácsot adnám neked: tanítasd a két kis leányt háztartásra. A modern nő átka az, hogy csak követelései vannak, mert alkotó, szerző, igazán női munkához nem ért. A pálya! Itt előttem szaladgálnak és alázkodnak azok a boldogtalan végzett tanítanék, postásnék — kenyér nélkül. A férfi csak nemi ösztönből nézi őket, a családi életnek nekiindulni velők nem mer — ha igen: kettő a boldogtalan. Én különben mondtam neked egyszer bírálatot — nem fogadtad szívesen, hát hagyjuk. Fiaidra vonatkozólag Bélától nem tetszett leveleinek a hangja s az abban meg­nyilatkozó czinizmus. Jenő azt mondja, hogy a matematikában nincs alapja: rosszul tanították de volt egyéb is, a mit nem tanúit. Így a nemzetgazdaságtanból csak elnézéséből helyezték. Most a geodásia van soron s a fiú, Jenő szerint, mondja, hogy „dunsztja" sincs róla; persze, mert a mathezisben nincs alapja:! Az egyetlen „vígasztaW az, hogy vannak még sokkal rosszabbak is! Azt mondja Jenő: „valahogy csak átvergődik". Gyula is azt mondta, hogy a számtanban a tanár urat nemérti; de az inst­ruktor urat érti! Világos, hogy azon a katedrán egy tudatlan ül, a ki egész nemzedékeket fog megrontani. Mert ha a fiúk „átvergődnek'''' is, a nemtudás megbőszülj a magát az életben. Jenővel részletesen beszéltem s ő azt mondja, hogy ha a fiú az erdészethez ragaszkodik, a matézist elölről kellene kezdenie. A természettudományokban jeles. A grófoddal sohasem találkozom. Mi valahogyan megvagyunk. A feleség szenved, de a baj legalább tűrhető alakot öltött; szegénynek átka az örökös cselédmizéria.

Next

/
Thumbnails
Contents