A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)

KOMÁROMY József: Herman Ottó levelei a miskolci múzeumban

68 KOMÁROMY JÓZSEF Igen sokszor emlegettünk; különösen a kis Anna kedves emlékünk az ő „Odo paczi" és „Toli neidzes! mondásaival. Abban a reményben, hogy soraim ép egészségben találnak benneteket, ölel az egész háznéppel együtt szerető bátyád Herman Ottó 55. Fehér papír M: 20 cm. Sz: 12 cm. 8 mm. 3.5 oldal Címzés: Tekintetes Szüts Béla urad. tiszttartó úrnak Csáklyó u. p. Sókút Zemplén megye Budapesten 1893 December 3. Édes Bélám ! Elképzelheted, hogy utolsó két tudósításod örömet okozott nálunk is, kik szívünk egész szeretetével kísérjük a csáklyói kis család sorsát. Annyi bizonyosnak látszik, hogy most saját kezeidbe van letéve sorsod s ez így igazán „jó kezekben" van. Grófod az nap mutatkozott először a képviselő házban, a mikor leveledet vettem; de nem volt alkalom a beszélgetésre, mert épp a polgári házasság beterjesztésének napja volt s nekem sok oknál fogva résen-talpon kellett lennem. Magam is úgy látom, hogy jobb volt nem szólni s hogy a dolog így a maga érdeméből fejlődött ki. Én esetleg újból is azt tanácsoltam volna, hogy egyelőre minden nagyobb igény nélkül hozzá kell látni a munkához s a magasabb igényt a mutatkozó eredményhez kell szabni. Az bizonyos, hogy egész akaraterődre és buzgóságodra lesz szükséged; de ez kettős mértékben is föltámad az emberben a mikor maga intézkedik. Mi neked mindenek fölött erőt, egészséget kívánunk, mert erre ott és most — de mindég is — nagy szükséged van. Az én helyzetem most igen súlyos. Túl vagyunk terhelve sokféle munkával s perczen ként várom Szegedről a telegrammot, mely Drezda felé indít a Schaufuss féle múzeum megszemlélésére — ha ugyan elmehetek, mert a kis feleség harmadnapja fekvő beteg, petefészek-gyuladása van — nincs egy lelkünk, a ki az ápolásban gyámolítana a miben a legjobb férj mégis csak férfi. Abban reménykedem, hogy a baj múló természetű. Most mondja betegem, hogy a verőmalaczot még meg sem köszöntük, pedig nagyon is kellett volna, mert remek volt, igen jól esett: mind pörköltnek készült. És most — kedves tiszttartóm — az ég áldjon meg, kedves tieiddel egyetemben s mikor már befészkelődtél, hát halljam ismét híredet. Kedves betegemmel együtt minden jókat kívánok s vagyok váltig szerető bátyád Herman Ottó