A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)
KOMÁROMY József: Herman Ottó levelei a miskolci múzeumban
HERMAN OTTÓ LEVELEI A MISKOLCI MÚZEUMBAN 59 mégsem látják; ezidén megvettem — 5 frtért; hogy hova való, azt nem tudták megmondani, de azok az ivókürtök, a melyekkel megajándékoztál, Ung-ra mutattak; Beregből van 2 Komjáthy képviselőnél. Juhász János okosan cselekedett, hogy rávéste az egyikre a nevét, mert ez bizonyságot tesz arról, hogy magyar pásztoremberek mestersége ez a vésési mód. A sorozat, a melyet 21 kén a néprajzi társaság Hunfalvy-díszülésén fel fogok mutatni nagyon tanulságos s a múlt századig ér fel egyfelől, másfelől a szatmári börtönbe ér le, hol egy halálraítélt rab kinyomorgatott egy efféle vésést azonos jellegű díszítésekkel; de ismét fölfelé is ér a sorozat, mert kapok egy ezüstveretü kürtöt hasonló vésésimódon ékesítve — Gf. Szapáry Gyulától a miniszterelnöktől! A rab munkáját Teleki Sándor ezredes küldte nekem. Hogy meghozod miattam azt az áldozatot s megválsz a kürtöktől, azt nagyon köszönöm neked; a míg élek gyönyörködöm benne, aztán oda kerül a hova való, t. i. a néprajzi múzeumba. Hrehuss felügyelő úrnak add át tiszteletteljes üdvözletemet és köszönetemet. Gondom lesz reá, hogy Juhász Jánosnak valami jó pengét kerítsek, mert az övé finom úrikés pengéje, a melytől nem egykönnnyen válhatott meg; azoknál a jó bicska vagyonszámba megyén. Hogy a csáklyózásnak vége, azon mi is búsuluk — édesanyád megírta igazán szomorú szívvel. De neked mégis nagy elégtétel, hogy az elbocsátás erre változott át. Azon a csapáson, a melyen te — egészen édesapád szellemében és a család traditiói szerint -~ haladsz megtörhet a munka; de baj nem érhet a legkényesebb ponton: becsület dolgában; a míg az ép, minden jól van. Testalkatodra gondolva én is féltelek, különösen azért, mert már másokért is felelős leszel és magadfajta emberre ez örökös nyugtalanság forrása, különösen ha az alárendelt tisztek silányak — hát következetességgel, komolysággal nevelni kell őket, mást nem tehetünk. Itt még mórsneffet találtam a tökéletesen átalakult, nagyon szolid és ügyes C s ó r iv al (ezt sem hitted volna, mint magam sem, pedig úgy van!) El akarták vinni Nagy-Becskerek tájára sneffezni s várták a hírt, ekkor berontott a tél s a tény az, hogy ott, a híres helyen a sneff ezidén elmaradt. Erdélyben ellenben október elején bőven volt. A ludat helyesen határoztad meg. Ha valami kerül, küldd el csak a magyar nemzeti múzeum igazgatóságának. Igen! még valami. Valahogy ki kellene Juhászból vájni, hogy a díszítések egyes részeit hogyan nevezi? Gyanítom, hogy erre is vannak mesterszavaik. Különösen szeretném tudni, hogy ezt az alakot minek nevezik: vagy ezt, a mit a maga eszitül csinált:
