A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)

KOMÁROMY József: Herman Ottó levelei a miskolci múzeumban

HERMAN OTTÓ LEVELEI A MISKOLCI MÚZEUMBAN 51 37.b Fehér papír M: 18 cm. Sz: 11 cm. 4 mm. 4 oldal . Címzés: Tekintetes Szűcs Béla urad. ispán úrnak Csáklyó u. p. Sókút Zemplén megye Budapest 1890 június 30. Édes Bélám! Bizony akár czudarságnak is beválik az, hogy én teneked csak most írok y a mikor tulaj donképen már február közepén legalább is egyszerű köszönet kifejezésére voltam kötelezve, azért, hogy a Csóri kutyával el is vesződtél s azt sokáig ki is tartottad. Enyhítő körülmény csak az, hogy nekem akkor rögtön indulnom kellett s hogy 3 hónapon át kevésbé voltam ember, mint inkább észlelő masina, mely nap-nap után, szép időben, rossz időben bejárja az óriási lápokat, jegyez, töm, puskát tisztít és patront csinál, szóval igazi mindenes, ki minden egyebet halogat. Ha azt mondom neked, hogy a lelőtt madarak száma 600 on felül jár, hogy hoztam pompás vadludakat, sohasem látott 40 tollas palásttal ékesített kócsagoka stb. stb. hát legyen ez elég rámutatás. A Fückert puska nagyszerű: Vőrsön a legszebb hím kócsagot nyúlsréttel 130 lépésnyiről szárnyaltam lej a pákász az evezőcsapás szerint számította ki s azt mondta, hogy ennyire a gróf (Festetics Tasziló) sem lövi. És most a Csóri! Az nem lesz soha tökéletes vizsla; de vannak oly tulajdonságai, a melyek miatt sokért sem adnám oda. Kitartotta ezt a 3 hónapi hallatlan strapácziát: nap-nap után jegén-fagyon-vizen, élesre vágott nádon mindég vígan, egyforma tűzzel, mindent megállva, a mi csak él. Hasonlíthatatlanul jobb a vízben, mint a szárazon, noha az utóbbi helyen elva­dult fáczánokra, foglyokra, nyulakra igen jó; csak a vizicsirkék vadászata óta vadászik nekem: ha messze áll tőlem, hátra néz s csak lassan közeledem, lefekszik. Nyulat pár százat állott és ugratott ki s most már teljesen közönyös irántuk; a végén egy süldőt lőttem előtte, a következő nyúl után nem futott ki. Somogyban tömérdek a fogoly s a kutya beléjök van bolondulva, ezeken romlott meg az apportja, úgy hogy dublettet csináltam zsombékok között s az egyik fogoly csak szárnyalva volt, ezt azután féktelen tűzzel üldözte, megölte s azóta vágja az apportot. Orra bámulatos, kitartóan áll; de hát nyargal, nem keres apróra s ezért a farka is csak akkor jár, a mikor vadat érez. Mikor tőled megérkezett én mentem érte a cseléddel, a ki eteti. Kinyittattam a ládát sok ember jelenlétében s nem adtam semmi jelt; a Csóri előbb a cselédre, majd reám vetette magát, azután kirohant az indóház elé s kitisztálkodott, mire reám nézett s várta, merre fordulok; látva, hogy a Nefelejtsutczának tartok, ő előre s egyenesen haza rohant; szóval úgy belé találta magát mindenbe, még a szájkosárba is, mintha sohasem is lett volna távol. Most tőle és a híres Mirától van egy kan kölyköm — egyelőre Jenőnél Temesváron tartom. Édesanyád és Lulu nálunk volt s 1-én indultak Gleichenbergbe; három napot töltöttünk együtt. Édesanyád adott nekünk a kicsinyekről fotográfiákat s képzelheted, hogy Béla hódít. 4*

Next

/
Thumbnails
Contents