A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)

K. VÉGH Katalin – KEMENCZEI Tibor: A Herman Ottó Múzeum leletmentései és ásatásai 1964-ben

A HEHMAN OTTÓ MÚZEUM LELETMENTÉSEI ÉS ÁSATÁSAI 1964-BEN 451 Ettől a későbronzkori urnatemetőtől mintegy 500 m-re keletre a község szélén kisebb dombocska emelkedik. Ennek egyrészén vályogkitermeléssel, földeihordással őskori települést pusztítottak. Ezért itt is leletmentő ásatást végeztünk, amely során két települési szintet különböztethettünk meg. Alul, 110—150 cm között újkökori települési réteg helyezkedett el. Ebben a rétegben csak egy szelvényben tudtunk megfigyelni telepobjektumot, egy földbemélyített gödörház egyrészét tűzhellyel, s egy hulladékgödröt. Az előkerült leletanyag a bükki kultúrába tartozik, kevés alföldi vonaldíszes elemmel. A település felső szintje kora és középsőbronzkori volt (50—110 cm). Ezekből a rétegekből gazdag kerámia és állatcsontanyag jutott a felszínre. Hejce (abauj szántói j.). Trapézalakú csiszolt kőbalta, s egy középkori vasbuzogány kerüli be innen a Herman Ottó Múzeumba. Igrici (mezőcsáti j.). A község Mezőcsát felé eső határában szántás közben későbronzkori urnasírokra utaló leletek kerültek a felszínre. Jósvafő (edelényi j.). Szelce pusztán, Izsó András földjén szántás közben rómaikori cserepek kerültek a napvilágra. Mád (szerencsi j.). A Szilvás völgyben levő hegyközségi birtokon szőlőtelepítés közben szkíta urnasírokat találtak. Leletmentő ásatást az újonnan telepített szőlő miatt már nem lehetett végezni. A helyszíni szemle során szkíta leleteken kívül koravaskori és újkőkori leletanyagot is találtunk. A szkíta urnasírokat kőborítás fedte. Mezőcsát. Az Igrici felé eső határban levő Márkus dombon a mélyszántás csontvázat érintett. A helyszíni szemle során teljesen kibontottuk. A csontváz háton feküdt, fejjel délnek. A medencén, a combcsontok közt, s mindkét boka alatt bronzcsat, jobboldalt a medence mellett kis vaskés, s kovakő, a jobb lábfej mellett kis edény volt. Mellékletei alapján a szarmata korba tartozik. A sírt egy későrézkori hulladékgödörbe ásták bele. Mezőkeresztes (mezőkövesdi j.). A II. kerület (Püspöki) Szt. István utca 30. számú ház udvarában homokgödör ásása közben, mintegy 150 cm. mélységből középsőbronzkori sír került elő. A zsugorított csontváz oldala mellett öt edény volt. Miskolc. A Betonárugyár területén a kazánház átépítése közben paticsház maradmaradványai és szarmata cserepek jöttek elő. Miskolc— Diósgyőr. Felsőmajláton csatornaépítkezés során középkori épületmaradványokra bukkantak. Ez az egykori, XVIII. századi pálos kolostorral azonosítható. Miskolc— Szirma. A Holt-Sajónak nevezett részen a Sajó áradásai évek során fokozatosan egy rómaikori és szláv település egyrészét már elhordták. Néhány évvel ezelőtt a partszakadásból egy szláv urnasír került ki. A leletmentő ásatás során többrétegű települést tártunk fel. Az alsó rétegben földbemélyített hulladékgödrök, gödörházak kerültek elő, a rómaikor első feléből származó, részben még kelta jellegű emlékanyaggal. E fölött későrómaikori szint helyezkedett el. A település felső részét hullámvöna29*