A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)

KÖRMÖCZY László: Tokajhegyalja szőlőkultúrájának rekonstrukciója

430 KÖRMÖCZY LÁSZLÓ 3. A fordítást úgy nyerték, hogy az aszúbor készítésére használt aszútésztát, a törkölyt a zsákokból kitaposás után „kádba fordították", arra mustot öntöttek, jól összekavarva 4—5 órát áztatták, majd hordókba fejtették. A máslás már mint árú szerepelt, s ha jó minőségben készítették, ízre, zamatra, alkoholfokra meghaladta a gyengébb évjáratok egy-két puttonyos aszúborát is. 4. Szamorodni. Neve lengyel eredetű, jelentése „ahogy termett". Főként a lengyel kereskedők vásárolták. Ha az érett szőlőfürtből a betöppedt, megaszúsodott szemeket nem szedték külön, hanem a többivel együtt préselték ki, nyerték az édes szamorodnit. Ha az aszúszemeket külön válogatták és így alacsonyabb cukorfokú mustot erjesztettek, akkor száraz szamorodni jellegű bort kaptak. 5. Aszú bor. A királyok borának, borok királyának nevezték, s csak az számított régi fogalmak szerint jó szüretnek Hegyalján, ha minél több aszúbort tudtak készíteni. Ezért vártak a szüret idejével is, Simon-Juda napjáig, (október 28.), hogy a kedvező őszi időjárást a szemek betöppedésére minél jobban kihasználhassák. Bár, ha jó „szamorodnis év" volt, de kevés aszú termett, a hegyaljai gazdák azt az évet nem tekintették jó szüretű esztendőnek. Az aszúszemeket a fürtök tőkéről történő leszedésekor már külön válogatták, majd oldalfalakkal ellátott táblákra öntötték, ahol még egyszer átvizsgálták. Csak a teljesen ép, szinte lementés, penész nélküli szemeket használták fel aszú készítésre. Az aszúszemeket kádban gyűjtötték össze, melynek fenekére lyukakat fúrtak, s az önsúlyától kicsepegő, sűrű, cukros levet nevezték eszenciának. A szinte mazsolaszerű szemeket zsákba rakták és kádban mezítláb kitaposták. Az aszútésztára jóminőségű mustot öntöttek és meleg időben 12, nagyobb hidegben 48 órát áztatták, majd nyomózsákokba leszűrték. Az aszúkészítés mértékegysége a puttony és a gönci hordó volt. Aszerint, hogy egy gönci hordó borhoz hány puttony aszúszemet tettek, készítettek 5—, 4—, 3—2 ,sőt 1 puttonyos aszúbort is. A leszűrt borokat pincében érlelték. IV. TOKAJHEGYALJA REKONSTRUKCIÓJA A helytelen gazdaságpolitika II. fejezetben vázolt kihatását volt hivatva megszűntetni, a népgazdaság fejlesztésében kialakult aránytalanságokat volt hivatva korrigálni az 1018/1953 (XII. 23 sz.) párt- és kormányhatározat, mely szabályozta a mezőgazdasági termelés, ezenbelül a szőlőtermesztés fejlesztésének kérdéseit. Ennek hatálybalépésével vette kezdetét az a nagyszabású munka, melynek összefoglaló neve mindmáig a tokajhegyaljai történelmi borvidék rekonstrukciója. A rekonstrukciós feladatok elvégzésére Sátoraljaújhely székhellyel rekonstrukciós kormánybiztosságot hoztak létre. A rekonstrukciós kormánybiztosság első feladata volt a tokaj hegyaljai szőlők felmérése. A második világháború eseményei során számos telekkönyv, birtokív, térkép semmisült meg, a tervezőmunka megindításához elsősorban ezeket kellett pótolni. A felmérés volt hivatva egyben megállapítani a meglevő szőlőterületeket, s azt az állapotnak megfelelően első-, másod-, illetve harmadosztályba sorolni és feltárni az új telepítésre alkalmas területeket.

32