A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)

PÁRKÁNY László: A miskolci sajtó a Tanácsköztársaság idején

404 . PÁRKÁNY LÁSZLÓ csak május 28-án számol be egy emelkedett hangú belső vezércikkben, amelyet minden valószínűség szerint Schwarcz Árpád, az 1912-ben létesített Miskolci Munkás Újság egykori kiadója írhatott. A cikk nemcsak újságírói tehetségről tanúskodik, hanem alapos marxista felkészültségről is; „Az imperializmus felkészült hadserege vívta itt nagy csatáját a proletársereggel és a győzelem itt volt, ahol lelkesedés adja forrását a harcos akaratnak. Ebben az új világrendben, amely a kapitalizmus romjaiból épül ki, ez a harc útmutató arra, hogy mindenkinek mindig ott kell lennie, ahová a munka, a kötelesség parancsolja ..." A cikk így folytatódik; „A második

3 miskolci győzelmes csata örök emléke marad a proletár hadsereg dicsőségének. Örök bíztató az utódoknak, akik e nagy idő nagy emlékeit fogják olvasni, hogy ezért az új világrendért milyen hősök lettek a munkások, s milyen elszántság és bátorság költözött a szívekbe, mert tudták, hogy miért kell harcolniuk, tudták, megértették, hogy ők egy új világ előharcosai, akikre történelmi feladat hárult." A város örömhangja, a munkások harci dicsősége megrettentette a jobboldali sajtó zsurnalisztáit. A Miskolci Napló egy-két munkásérzelmű riportere és tudósítója újból teljesértékű munkalendülettel szállta meg az elhagyott posztokat, a várost, vármegyét, törvényszéket, tanügyet. Ezekről a reszortokról megbízható, friss és saját állásfoglalással telített lelkesedéssel megírt híreket, tudósításokat olvashattak a munkások és polgárok egyaránt. Propagandacikk belső munkatárs tollából nem jelenik meg. Fehér Ödön, a lap felelős szerkesztője szabadságolását kéri, Fazekas Sámuel Bécsbe utazik. A lap eszmei irányítását ekkor Szakosíts Antal veszi át, aki a budapesti Fáklyától érkezett Miskolcra. Szakasits hosszú ideig szedőként dolgozott egy budapesti nyomdában. Még fiatal korában belépett az Ifjúmunkás Egyletbe és Szabó Ervin rajongó tanítványaként megismerkedett a szocializmus eszméivel. Újságírói zsenijére, publicisztikai módszereire még visszatérünk. Álljon most itt néhány sor a június 4-én megjelent vezércikkből néhány mesteri mondat, amelyet Szakasits írt; „CSODÁK járnak most itt, a könnytől, vértől áztatott bús magyar földön, Bibliai mesék elevenednek meg, legendák kapnak élő életet, álmok szöknek megvalósulásba. ... A világ figyelme itt van a magyar mezőknél. A magyar proletariátus párbaját figyelik, mely diadalmasan szállt szembe az imperializmus zsákmányra éhes hadseregével. A győzelem a miénk. És mind a miénk lesz az öröm, az élet, a remény és minden szép Ígéret, amiért érdemes a munkásembernek dolgozni és élni". A kormányzótanács rendelete alapján június 23-án minden lapot átvett a Szocialista-Kommunista Munkások Magyarországi Pártja. A Miskolci Napló június 22-én jelent meg utoljára és Miskolci Munkás néven mint pártlap folytatta működését.