A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)
KATONA Imre: A sárospataki Rákóczi-vár ismeretlen XVII. századi ábrázolása az Iparművészeti Múzeum habán gyömbértartóján
A SÁROSPATAKI RÁKÓCZI-VÁR ISMERETLEN XVII. SZÁZADI ÁBRÁZOLÁSA 331 JEGYZETEK 1 Iparművészeti Múzeum V. napló, 13223 —16389-ig terjedő kötetben 16.042 sz. alatt, 341.1. 16042 Vétetett: Schwartz S. régiségkereskedőtől Pozsony. 727 Vételár 96.— Gyömbértartó, mázas cserép, hatoldalú, fehér ónmázas alapon váltakozva színes virágcsokor és tornyos épületek. Fent csavaros ónkupák csonka füllel, rajta háromtornyos bástya kapuval. Pozsony város címere. Magyar, Pozsony, XVII. sz. Mag: 16.5 cm 2 Dr. Henszlmann Imre — Bubics Zsigmond: A magyarországi árvízkárosultak javára Bp-en rendezett műipari és történelmi emlék-kiállítás tárgyainak lajstroma. Bp. 1876. 34. 1. Leírása: Fayance tejkorsó IVHANN 1674 LACDULCI Pozsonyi múzeum. 3 Alena Kudelková — Konigová: Moravszká a Slovenská habánská keramika. Listopad 1955-Leden 1956. 141. tétel (p. 23) - Kari Sourek: Kunst in der Slowakei. Prag, 1939. (999-1004). 4 Dobroslava Menclova: Középeurópai XIV. és XV. századi szabályos alaprajzú várpaloták. Művészettört. Ért. 1958. 96, 100. 1. 5 Nagy Iván: Magyarország nemesi családjai L-0 köt. 36/37. old. — A család a Zemplén megyei Lasztócz nevű helység birtokosa volt. A család már 1339-től szerepel lasztóczi birtokosként. Lasztóczy Simon 1466-ban Zemplén megye alispánja volt, míg Lasztóczy Boldizsárt 1525-ben mint tokaji vár várnagyát említi. Szirmay Notitiája szerint a család Lasztóczy Ferenccel 1707-ben kihalt, de ugyanő még a XVIII. század végén az ugyancsak Zemplén megyei Szedlicskén is ismer egy Lasztóczy nevű családot. 6 Détshy Mihály: Beszámoló a sárospataki vár helyreállítási munkáiról. Műemlékvédelem, 1959. 2. sz. 92. 1. » Uo. 90. 1. 8 Közli Balassa Iván: Vezető a sárospataki várban. Sárospatak, 1960. 6. 1. 9 Uo. 10 Katona Imre: A habán kerámia néhány kérdése. Az Iparművészeti Múzeum Évkönyve, 1964. 73-90. 1. Katona Imre: Habán emlékek Vas megyében. Katona I: Adalékok a nyugat-magyarországi anabaptisták történetéhez. (A győri jezsuiták harca ellenük 1769-ben). Arrab. Győr, 1964. 99-107. 1. 11 Iványi Béla: Az anabaptisták vagy új keresztények Nyugat-Magyarországon. Református Egyház, 1954. 14-17. 1. 12 Katona I: Habán emlékek Vas megyében. Kézírat. Lásd 31, 32 és 33-as lapalji jegyzetet. 13 Katona I 1 A kék habán kerámia. Megjelenés előtt az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 1965-ös kötetében. Román János: A habánok Sárospatakon. A sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei. Sárospatak, 1959. 7 - 8. 1. 14 Ez kitűnik az anabaptistáknak abból a Batthyány Ádámhoz írt beadványából, melyet az OL. Batthyány cs. lt. Tiszttartókkal való levelezés 1 —201-ig terjedő csomó 192-es darabja tartalmaz. 15 Lásd: Katona I: Habán emlékek c. kézirat 48-as jegyzetét. 16 Boeckh, I: Deutsche Literatur Zeitung. 81. Jg. 1960. p. 247-251. 17 Krisztinkovich Béla: Habán emlékek Sopronban és környékén. 3. sz. 221 — 232. 1. — Katona I: Adalékok a nyugat-magyarországi anabaptisták történetéhez. 101 — 102. 1. 18 A habán kerámia elnépiesedésének problémáival részletesen foglalkoztam. Egy habán tál Veszprém megyei vonatkozásai. L: Sajtó alatt lévő tanulmányomban és a Jósa András Múzeum késő habán edényeiről írt katalógus bevezetőjében.