A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)

BODGÁL Ferenc: A miskolci kovács-kerékgyártó céh

A MISKOLCI KOVÁCS- KERÉKGYÁRTÓ CÉH 309 A legény szabadulása után megkapta a vándorkönyvét, majd beiratkozott a kis társaságba s a legénytársainak áldomást fizetett. Hogy a legény mesterségét jól elsajátítsa kezdetben három évig, a XIX. század közepén már hat évig vándorolni volt köteles. A mesterlegények jogait, kötelességeit ugyancsak az artikulusok szabályozták.

26 Az 1818-ban keltezett artikulusok 24 pontba foglalják a kötelességeket s ezekből a legfontosabbak a következők:

27 1

S2Ó> „. . .ahol Normális Oskola vagyon, minden vasárnap és Ünnepnap napokon a Szükséges Rajzolás megtanulása végett megjelenni kötelesek." 6"°'' „Ha valamely bets: Legény szánt szándékkal Bort vagy sert el habsolna, vagy Rókát Lőnne, egy heti bérig megbüntettessék." 10

szer „Tiltatik minden betsületes Legénytől, hogy ne bátorkodjon Inassal játékban ereszkedni, vagy pediglen Kortsmában együtt barátkozni." 14"" „Tartozó kötelességek a betsületes Legényeknek minden Négy Hétbe auflagot tartsanak Köpönyeg nélkül tisztességesen megjelenni tartoznak." 16

sz<

"' „Hogy ha valamely legény meg betegedne ... és ha betegségében meg nem fordul olyatén Legény a Herbergre vitessék ..." ha rokonai volnának azok tartsák el, ha nem volna, „ha ruhái volnának s azoknak eladásából eleget tétethessenek Magokk." 22

smv „Ha valamely legény Maiszter Háza vagy Müheje előtt megyén azonban vagy Maiszterét vagy Maiszternéját az Utczán elöl tanaina, és illendőséggel nem köszönne Dupla Legényi Büntetésbe esik." 24

8ZíT „Utoljára Hogy ha valamely legény valamely Reperálás vagy Patkolás véget el megyén, az el végzett munka után nem hazafelé megyén hanem vagy Kortsmában, vagy pedig más hejen az időt el töltené, azomban Ittasan Haza menne olyatén Legény fel heti bérbe büntettessék meg, a mely Legény pedig az ugy nevezett Blaumontagot tartana vagy pediglen az Napot heveréssel Szánt Szándékkal el tölteni, az olyan Legény egy egész Hetibérbe büntettessen meg." A korhelyhétfőt (Blauer Montag) ugyan háromszor is eltiltja a királyi rendelet a mesterekre 6 tallér, a segédekre pedig egy heti bérnek megfelelő büntetést szabván, azonban ez a szokás élt a céhélet utolsó éveiben, sőt még azután is.

28 Munkakezdés reggel 4 órakor, befejezés pedig este 7 órakor volt, a napi munkaidő tehát 15 óra. A század közepén a régi patriarchális kapcsolatok már megszűntek, 1854-ben a legények a munkaidő megrövidítéséért, a rövidebb felmondási időért harcolnak.

29 Bár a munkaidő csökkentés nem sikerült, azonban a felmondási időt az eddigi félév helyett két hétre sikerült csökkenteni, ami már jelentős eredménynek számított. A legények azonban később sem nyugodtak meg s 1855-ben a céh levelet intéz Kassára, Egerbe és Debrecenbe, hogy az ottani viszonyokról tájékozódjanak. „Kassa Városában létező Kovács Czéhbeli Urakat azon levelünkkel kerestük fel, hogy ők az Hiúktól mi csoda remeket kívánnak, hintót a vagy szekeret és kívánnak e tőlük Orvosi diplomát, egyszersmind az legényeknek a Munkára való reggeli álást úgy este a munka elhagyását velünk tudatni szíveskedjenek ... A Kassai Kovács Czéh levelünkre tett nyilatkozata a következő; a Remeklőnek a Bécsi vagy a Pesti académiábúl diplomájának kell lenni akkor truk féderes hintót kell neki vasalni.'

1

''

30 „Fel kerestük az Eger Városi Kovács Gzéhet is, s szinte ezen módon nyilatkoztak küldött levelünkre hogy nálok is truk féderes hintótt vasal remekbe és Barom Orvosi Diplomával, Rajz Oskolai Bizonyítvánnyal Bírnia köll. A Legények munkai állása úgy az elhagyása régi mód szerént regeili fel kelés 4 órakor, a munka meg szünése 7 órakor történik."

31 „Debreczen Városába létező kováts Czéh hozánk küldött levelében tudatja hogy Gzéhökbe egy kiképződött 6 éveket vándorlásban eltöltött ifiu csak ugy juthat ha a