A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)
KALAS Imre: Borsodi népi lakóházak jellemzői
. BORSODI NÉPI LAKÓHÁZAK JELLEMZŐI 263 vagy Kasselik Ferenc balassagyarmati megyeháza 15 vagy Hild József egri alkotásaiból élőképet kaphatott, melyeknek hatását aztán számtalan névtelen vidéki kismester hibátlan arányérzékkel készített, de itt be nem mutatott alkotásán regisztrálhatjuk. A klasszicista időkből, ha lakóházaknál még lelünk is egy-egy barokkizáló törtvonalas oromzatot, ez már azt is elárulja, hogy ez öt—hat évtizeddel későbben épült, már kiesik a barokk kor szelleméből, már sugározza a táblabíróvilág szigorú, mértéktartó szellemét, a hajlatokat elhagyó, kiugrásokat ellaposító egyszerűségét s ezek helyébe a szerény, de pallérozott eszközökkel, finom arányokkal kiegyensúlyozott, nyugalmat biztosító architektúra lép, ahol az oromzat tört vonala inkább csak a díszítőkedv tradicionális örökségét mutatja. Az ily stílusban fogant lakóház, „klasszikus" példája az; alsószuhai (32. kép.) ahol is a törvonalú oromvégződés mellett fel kell hívnunk a figyelmet arra a szigorú, talán „protestáns" egyszerűségre, melyet e klasszikus elemekkel díszített homlokzat mutat. Az oromzatos utcai homlokzat földszinti részét felbontja három kis kiülésű, egyszerű profilokkal ellátott fejezetű lizénákkal, az ablakok felett pedig a görög-dór oszloprendből származtatott mutulicseppes sz.emöldökpárkányt ad díszül. A felső timpanonban kis stukkó-koszorú díszítést kapunk, klasszikus szigorúság mellett, a díszítések könnyed játékával, művésziesen. Bemutatjuk egy p?.lóc faluban az utca sorát, a lakóházak fegyelmezett ütemes rendjén át azok egyenletes ritmusát, azok klasszicista szigorú formázását s így nem rontja annak stílusegységét a közbeszúrt barokkos törtvonalú oromvégződés, mely nem zavaró élénkítést jelent. (33. és 34. kép.) A múlt század termésének megyénkben talán legszebb alkotása a zádorfalvai ref. lelkészlak. Összehasonlításul melléállíthatjuk azokat a nyírségi kúriákat, ugyanilyen tömb- és részletbeépítéssel, melyeket a Magyarság Néprajza 15 vagy Győrffy István a Magyar falu— Magyar-ház 16 c. könyvei közölnek. A nyírségi dór vagy toszkán oszloprendek helyett itt ion oszloprendet alkalmaz tervezője s így máris az oszloprendadta könnyedséget érte el, de ezenfelül a finomabban tagozott profilokkal, a kontyolt nyeregtetők helyett kontyolt manzárd tetőjével is emelte könnyedségét, fokozta nemes arányát. Hosszoldalán végigfutó tornác elé nyolc ion oszlopot helyezett, míg a végfalak díszítése előreugrasztott koronázó párkány alatti négy-négy ion féloszlopot. A domboldalra épített kis kúria az elébe táruló szép kilátással, nemes egyszerűséggel a tájba plántáltan kell, hogy jó rangsorolást nyerjen a megyei népi műemlékek között. (35. kép). Eddigi példáinknál rendre hivatkoztunk országunk más tájain fellelhető kölcsönhatásokra. A palóc házak szellemi kapcsolata érdekes, hogy a délborsoditól távolabbi vidékekre mutat s így az alsószuhai házunkkal egy szellemi tőből fakad a távol erdélyi székely (Farcád, Udvarhely megye) 17 vagy akár a közelebbfekvő bihari (Kisnyégerfalva) 18 , de akár a szatmári vagyis zempléni népi (kisnemesi) lakóház. E hasonlóság dombos terepokozta adottságokból is eredő, de ezen felül megdöbbentő a fajban-, származásban- és kultúrában talán különbségeket hordó nemzetségek lakóházainak ízlésben, szerkezetekben és szellemiségben elénk állított rokonsága. Összegezve az elmondottakat, azt állapíthatjuk meg, hogy míg a matyóföldi „üstökös-ház" mással össze nem hasonlítható ősi eredetiséget mutat, akkor a többi megyei népi lakóépületek kölcsönhatása távolabbi vidékekkel mutatható ki; Borsod egészében nem képez zárt etnikumot s a peremvidékek mutatják a különböző szomszédságok — a Nagykunság vagy a nógrádi palócvidék — szellemi befolyását. A közbeeső zöm is két egymástól eltérő jellegzetességet mutat, de ezen belül mindegyike ad
